Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)

varc és Drahi pusztákat továbbá a hevesi Gyöngyös, Tarján és Pata(j) helységekben őt illető birtokhányadait. Három évvel később, 1650. május 7-én Forgách Ádám újabb 6000 tallért vett kölcsön Kohárytól és ennek fejében immár minden birtokrészét zálogba adta.

3 Ettől kezdve, egészen 1737-ig a Koháry família lett Szécsény és az uradalom zálogjogú birtokosa. Forgách Ádám főkapitánysága idején Nadányi Miklós, a későbbi nógrádi főkapitány volt Szécsény vicekapitánya. Az esztergomi érsekség dézsmajegyzékeiből tudjuk, hogy 1641-ben ő árendálta a tizedet Lapujtő (12 Ft 50 d) ós Sóshartyán (30 Ft) falvakban, míg Dienes György, a széesényi vár jószágainak tiszttartója a közeli Pöstény (5 Ft) és Varsány (8 Ft) falvakét.'

4 A széesényi lakosságot az egykorú források három csoportba sorolva emlegetik : beszélnek a nemesi „rendről", a „vitézlő rendről" és a „szegénységről". A vár falain belül sok nemesnek volt fundusa és háza. Sokan közülük Nógrád vagjr PestPilis-Solt vármegyék tisztségviselői, tekintélyes birtokos nemesek voltak. így pl. 1640-ben Voxith Horváth István, Földváry János, Haller Sámuel és Ráday András házáról is írnak és ugyanekkor szerzett Forgách Ádámtól — 100 Ft inseriptio ellenében, élete végéig — házat nemes és vitézlő Dréghely Balázs, a vár egyik lovas hadnagya is.

6 A széesényi nemesség egyik jól ismert, jellegzetes figurája volt Bvday Bornemissza Bolgár Fái uram is. Belitzky János, Szadály Ferenc és főként Jakus Lajos kutatásaiból ismert, hogy már 1622-ben Pest-Pilis-Solt vármegye szolgabírája és Szécsény 24