Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)

II. fejezet A nógrádi végvárak társadalma a török uralom végén ,• A nógrádi végvárakban és a mellettük települt polgárvárosokban, amelyeket az egykorúak vagy váraljának, vagy „városnak" azaz külvárosnak, hostátnak neveztek, több társadalmi csoport élt egymás mellett és felett, bonyolult, ellentétektől terhes viszonyban. A végházak társadalma természetszerűleg eltért a török által 1663. és 1683. között meghódoltatott Ipolytól délre fekvő várakban, illetve a folyótól északra fekvő, magyar királyi uralom alatt maradt erősségekben és az alattuk fekvő településeken. ..... •••.*•• a) A török által elfoglalt végvárak Szécsény Szécsényre a XVII. század közepén sokszínű társadalom és élénk gazdasági élet volt a jellemző. A bányavárosi főkapitányság főparancsnoksága alá rendelt királyi végvár első embere, a főkapitány személye azonos volt az egyik földesúrral. így gr. Forgách Ferenc 1641. és 1647. között volt Szécsény parancsnoka, miután pedig 1647. június 23-án gyilkosság áldozatává vált, III. Ferdinánd király br. Koháry Istvánt, az idősebbet nevezte ki az Ipoly-menti végház főkapitányának.

1 A királyi rendelet 1647. szeptember 23-án kelt és alig néhány héttel később, november 18-án már a szécsényi uradalom nagyobbik felének zálogbirtokosa is lett az új parancsnok, mivel Forgách, mint írja „más alkalmasabb és hasznosabb jószágaink kiváltása kedvéért" 12 000 tallér kölcsön ellenében Koháry birtokába bocsátotta egykori lakóhelyét.

2 Igaz, Forgách Ádám ekkor még saját magának tartotta meg a várat és „az ahhoz való majort a pajtáskerttel", valamint a Szentgyörgyalja nevű határrészben lévő réteket és búzával bevetni szokott majorságföldeket, megtartotta a szakáli malom felét, a serfőzőházban a szabad serfőzés jogát, június hónapban a „külső és belső" (vagyis a várban és a külvárosban levő) kocsmát és az erdőkben való szabad legeltetést, továbbá Ecseget, a híres bortermelő falut mint „summás" és Szakált, mint „robotos" helyeket. Koháry kapta viszont a „Szécsény városában" — tehát külvárosában) levő részeket a vámmal, malommal, továbbá Bátka, Rimóc, Trázs (ma: őrhalom), Varbó: (ma: Vrbovka) és az ottani vám, Lóc népes falvakat valamint Zsúny, Kisalmás, Farkasalmás, Keresztúr, Pat-