Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)
Tanulmányok - Zólyomi József: Pásztorok az Észak-Cserhát falvaiban
XL KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1985 NÉPRAJZ VOLKSKUNDE Pásztorok az Észak-Cserhát falvaiban Zólyomi József Néprajzi irodalmunk az utóbbi száz esztendőben-ií érmem Ottó alapkutatásainak megjelenése óta-sokat foglalkozott a legelőn tartózkodó állatok őrzésével megbízott, külön társadalmi rétegnek számító pásztorok életével, művészetet rejtő tehetségével, a társadalomban betöltött szerepével. A témához kapcsolható könyvtári irodalom jelentős része az alföldi pásztorok arehaikusabb életformájával ismertet meg bennünket. Viszonylag kevesen vállalkoztak arra, hogy hazánk peremterületein legeltető pásztorok életrendjét, történeti múltját válasszák kutatásuk témájául. Könnyen összeszámolható feldolgozás jelent meg az Északi-középhegység falvainak határában, a terjedelmes uradalmi birtokok erdőiben legeltető pásztorok életviteléről, összefoglalást eredményező kutatásukról. E vidék pásztorairól, gondos gyűjtéssel, történeti szemlélettel megírt tanulmányok Paládi-Kovács Attila nevéhez fűződnek. Munkáiban nem az egész pásztortársadalom, hanem csak egyik rétegének, a juhászok részletes bemutatására törekedett, kutatását leszűkítve a keleti palócok vidékére. 1 Nógrád megyében, szűkebb kutatási területünkön az Észak-Cserhát falvaiban tevékenykedő pásztorokról csupán kisebb dolgozatok készültek, amelyek egy-egy résztémával foglalkoznak. 2 Dolgozatunkban - melynek anyagát az 1960-as évek elején gyűjtöttük össze - Nógrád megye kisebb tájának, Észak-Cserhát falvainak pásztorairól szólunk. Nem törekszünk életformájuk, munkájuk részletes leírására, csupán főbb sajátosságaik megfogalmazását tűztük ki célul. Recens gyűjtésünket kiegészítettük a témához kapcsolódó levéltári kutatások eredményeivel, hogy a pásztorok történeti múltjához adatokat szolgáltassunk. A levéltári forrásokból nemcsak azokat a jelzeteket használtuk fel, amelyek szűkebb vidékünkre vonatkoznak, hanem azokat is, amelyek a történeti megye más falvaihoz kapcsolódnak. Ezzel talán teljesebb képet adhatunk a pásztorok történetéről. A rendelkezésünkre álló levéltári adatok sajnos csak azt teszik lehetővé, hogy a 18. század elejétől kísérhessük nyomon az állatok őrzésével megbízott pásztorok vázlatos történetét. Gyűjtőterületünk körülhatárolásáról, az itt található községek fontosabb történeti adatairól egy korábbi tanulmányunkban már szóltunk. A vizsgált terület állatállományának számszerű bemutatásáról, az állattartással kapcsolatos építményekről, az állatok hasznáról szóló dolgozataink az elmúlt években jelentek meg. 3 229