Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)
Tanulmányok - Pálmány Béla: Hol épült fel Sztrahova vára?
karókkal próbáltak megemelni egy sokmázsás terméskövet, mert alatta vélték meglelni a kincseket rejtő korsót vagy kőkecskét. A vár falain belül kb. 1 m mélységig láthatók egy ciszterna nyomai továbbá egy helyiség - talán torony - sarkának falai is. A várfalak alatt, a DK-i és ÉNy-i sarkoktól 6-10 méterrel alacsonyabban sánc és árok húzódik. Első látogatásunk alkalmával arra gondoltunk, hogy hivatásos régészek még aligha láthatták ezt a romot, ellenben hivatlan kincskeresők napjainkban is rongálják a maradványokat. Az azóta eltelt időben azonban régész kollégák tudomásunkra hozták, hogy a Puszta vár-hegy tetején lévő várromot már több régész is felkereste, sőt, bizonyos felméréseket is végeztek, amelyek azonban kéziratban maradtak. Az elsőség feltehetőleg Patay Pálé, aki 1961-ben járt itt. Gádor Judit egyetemi szakdolgozata Középkori földvárak Nógrád megyében - 1967-ben említette, Patay felmérése alapján a várat, majd ugyanő a középkori hollókői templom feltárása idején járt a Pusztavár-hegyen. Végül Nováki Gyula kollégánk szívességéből megtudtuk, hogy ő 1976ban nemcsak felkereste a Puszta vár-hegyet, hanem felmérést is végzett a romokon. Megállapítása szerint a vár épülete 47 m hosszú és átlagosan 12-14 m széles, falai szerinte is habarccsal erősítettek. Rajzot is készített, amelyet engedélyével itt közlünk. 69 így tehát nem teljesen ismeretlen várat találtunk, hiszen léte tudott volt a kora középkori várakkal foglalkozók között, az azonban bizonyos, hogy alaposabb régészeti feltárást nem végeztek itt sem. Tekintettel arra, hogy a fenti oklevelek alapján egyértelműen azonosítani tudtuk a Puszta várat Sztrahora várával és nem csak a vár tulajdonosai váltak ismertté, hanem az épület keletkezésének legkorábbi és pusztulásának legkésőbbi évei (1265-1271, illetve 1321-1327) is alaposan valószínűsíthetők, ezek ismeretében állíthatjuk, hogy egy legfeljebb 40-50 éven át lakott, több, mint 650 éve rombolt állapotban konzerválódott késő-Árpád-kori várról van itt szó, amely sok új ismeretet nyújthatna a tudománynak. Időközben eltelt egy esztendő és amikor e sorokat írjuk, már bizonyossá vált, hogy a Nógrád megyei Múzeumi Igazgatóság kellő anyagi fedezetet, az Országos Műemléki Felügyelőség pedig - Juan Gabello személyében - régészt biztosított a Sztrahora nevű vár feltárásához. Remélhetőleg még 1985-ben sor kerül a régészeti feltárásra és a geodéziai felmérésre és a vár megfelelő védelmet kap. Az írott forrásokat vallató történészek számára az a fő módszertani tanulság, hogy még a 100-150 éve kiadott és többször értelmezett okleveleket is érdemes újra végigolvasni, mert könnyen eddig figyelmen kívül hagyott, vagy éppenséggel félreértett adatok, ismeretek rejtőzhetnek a szövegben, vagy a sorok között, arról nem is beszélve, hogy a historikus csupán a korábbi szakirodalom adataira és értelmezéseire támaszkodva óhatatlanul átveszi azok hibáit, sőt saját félreértéseivel is tetézheti azokat. JEGYZETEK 1. Az elmúlt évek irodalmából — a teljesség igénye nélkül: GERÓ LÁSZLÓ: Magyar várak Bp. 1968., Várépítészetünk (szerk. GERÓ LÁSZLÓ) Bp. 1975. KRISTÓ GYULA: Csák Máté tartományúri hatalma Bp. 1973., FÜGEDI ERIK: Vár és társadalom a 13—14. századi Magyarországon (AÉt. új sor. 82.) Bp. 1977., ENGEL PÁL: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387—1437) (AÉt. új sor. 83.) Bp. 1977., KISS GÁBOR: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon. Bp. 1984. Magyarországi végvárak a XVI— XVII. században — Tanulmányok (szerk. BODŐ SÁNDOR és SZABÓ JOLÁN) (Studia Agriensia 3.) Eger, 1983., NAGY LÁSZLÓ: A végvári dicsőség nyomában. Bp. 1978., FODOR PÁL: Török várerődítési munkák Magyarországon a XVI— XVII. században HK 1979/3. 375—398. 1. 222
