Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Pálmány Béla: Hol épült fel Sztrahova vára?

2. Nógrád megye műemlékei (szerk. DERCSENYI DEZSŐ) Magyaroiszág műemléki topográfiája III. j. Bp. 1954. BELITZKY JÁNOS: Nógrád megye története (896—1849) Salgótarján, 1973., HERNÁDI KÁROLY: Nógrádi várak (3. kiadás) PANORAMA 1982., MENDELE FERENC (szerk.): Hollókő (2. kiadás) PANORAMA 1979., PATAY PÁL (szerk.): Szécsény PANORAMA 1980. 3. Collectanea ad históriám Comitatus de Neograd (feltételezett szerzője: RADVÁNYI FERENC) OSzKK Fol. Lat. 315 és Quart. Lat. 2143., BÉL, MATTHIAS: Notitia Hungáriáé novae IV. tom. Viennae, 1742. müvei nem említik Sztrahora várát. 4. MOCSÁRY ANTAL: Nemes Nógrád vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmértetése I— IV. k. Pest, 1826. (Hasonmás kiadása: Szécsény, 1982.) egész III. kötetét a régi nógrádi várak történetének szenteli, mégsem tud Sztrahoráról ! 5. Anjoukori Okmánytár (szerk. NAGY IMRE) II. k. (1322—1332) Bp. 1881.134., 285, 287—288.1. 6. NAGY IVÁN: Nógrád vármegye története az 1544-ik évig Balassagyarmat, 1907.14, 57. és 68.1. 7. KARÁCSONYI JÁNOS: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Bp. 1901. II. k. 266—278.1. 8. WERTNER MÓR: Nemzetségi kutatások Turul 1901. 113—116. 1. és KIS BÁLINT: Erdély régi családai, Turul 1911. 93. 1. Kristó Gyula i. m. 61—66. 1. NAGY IVÁN i. m. 53—56. 1. 9. Magyarország történeti kronológiája I. k. A kezdetektől 1526-ig (főszerk.: BENDA KÁLMÁN) Bp. 1981. 1912. . KRISTŐ GYULA ellenben arra a megállapításra jutott, hogy az 1308-as kékesi egyezkedés idején a nógrádi nemes­urak többsége már Csák Máté híve volt (61—66.1.) és csak Trencsén vármegye északi részének elfoglalását követően került sor a zólyomi erdőispánság birtokbavételére, 1307 és 1310 között (u. o. 68—72.1.). E vita eldöntésére nem vállalkozhatunk, mindenesetre a magunk részéről — Kristó meggyőzőnek ható érvelése ellenére — egyelőre a „hagyományos" datáláshoz alkalmazkodtunk. 10. KARÁCSONYI JÁNOS: i. m. II. k. 273.1. 11. U. o. és 275.1. 11. Uo. és 275. 1. 12. REISZIG EDE : Nógrád vármegye története A Magyarország vármegyéi és városai sorozatban kiadott Nógrád vármegye (Bp. 1911.) (szerk.: BOROVSZKY SAMU) 38. és 365 .1. 13. MOCSÁRY ANTAL i. m. I. k. 328—330 . 1. 14. KARÁCSONYI JÁNOS i. m П. к. 267—268 .1. 15. AMBRUSNÉ KOZÁK ÉVA: A hollókői vár ásatása — Archeológiai Értesítő (99) 1972/2. 167—178.1. 16. HERNÁDI KÁROLY i. m. 58.1. 17. BELITZKY JÁNOS: Salgótarján története a feudalizmus korában. Megjelent: Salgótarján története (szerk. SZABÓ BÉLA) Salgótarján, 1972. 24. 1. 18. FELD ISTVÁN: Jelentés a salgói vár 1981—1983. évi ásatásáról — Nógrád megyei Múzeumok évkönyve 1984. (X.) Salgótarján, 1984. 19. KARÁCSONYI JÁNOS: i. m. II. k. 273. 1. 20. FEJÉR, GEORGIUS: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis (az alábbiakban: CD) IV/3. tom. Budae, 1829. 289—294.1. Regesztáját közli SZENTPÉTERY IMRE: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke (az alábbiakban: RA) Bp. 1930. 1840. sz. reg. 21. WENZEL GUSZTÁV: Árpádkori Űj Okmánytár (rövidítése: ÁUO) VIII. k. 353, 364.1. 22. KARÁCSONYI JÁNOS i. m. II. k. 276.1. és SZENTPÉTERY IMRE RA 1048. sz. reg. 23. KARÁCSONYI JÁNOS i. m. II. k. 269—271.1. ős KIS BÁLINT: Erdély régi családai, Turul 1911. évf. 94.1. 24. FÜGEDI ERIK i. m. 102.1. ÁUO VIII. k. 200.1. és SZENTPÉTERY IMRE RA 1880. sz. reg. 25. A király hasonló tartalmú oklevelei pl. SZENTPÉTERY IMRE RA 1869, 1873, 1874/a, 1878, 1880, 1882, 1884, 1885. sz. reg. 26. Az 1209 és 1212 között hivatalban volt Mihály vajdáról KIS BÁLINT i. m. 93.1. BELITZKY JÁNOS: Szé­csény és földesurai in: Tanulmányok Szécsény múltjából 4. Szécsény, 1981. 20.1. azonban már bizonyosan azonos­nak veszi a Kacsics nemzetség ekkor élt hasonló nevű tagjával. 27. FÜGEDI ERIK i. m. 102., 142., 191., 201.1. 28. Az idézett 1271-es osztálylevelekben Illés fia Péter még tanúként szereplő vö. ÁUO VIII. k. 353., 364.1. 29. ÁUO X. k. 35.1. 30. BELITZKY JÁNOS: Szécsény és földesurai i. m. 12.1. 31. ÁUO X. k. 35.1. 32. Uo. 121.1. 33. Uo. 345—347.1. 34. Országos Levéltár Dl. 30 294. Zsigmond, 1428. július 6-án kelt átiratában (kiadatlan oklevél) KARÁCSONYI JÁNOS i. m. II. k. 267—269.1. 35. FÜGEDI ERDIK adattára (i. m. 102., 142., 191., 201.1.) többek között az Illés ág-beli Péter fiai négy nógrádi várának is ilyen „stratégiai jelentőséget" tulajdonít. Ezzel szemben ENGEL PÁL: Vár és hatalom — Az uralom territoriális alapjai a középkori Magyarországon in: Világosság 1984. május 288—295. 1. a várak politikai intéz­mény jellegét emeli ki. 36. FÜGEDI ERIK: i. m. 185.1. és CD VIII/4. k. 498—504.1. 223

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom