Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Molnár Pál: Tudományművelés Nógrád megyében a felszabadulás után

Jogász Szövetség, Közgazdasági Társaság vándorgyűléseinek referátumai stb.) anyagát is közreadja. Hosszú időn keresztül - amíg a különböző folyóiratok profilja ki nem alakult — a Palócföld köré is csoportosult a helytörténészek egy csoportja, és az irodalmi, művelődéspolitikai írások mellett közzétett helytörténeti jellegű cikkeket, kisebb tanulmányokat is. A Nógrádi Művelődés számos élvonalbeli pedagógus sokévi tapasztalatán alapuló, tudományos igényű módszertani írásának adott helyet. 1969-ben külön számban jelentette meg Nógrád megye középiskoláinak, 1971-ben pedig az általános iskolák vázlatos történetét. A helytörténeti tevékenységben és a honismereti mozgalom segítésében számottevő szerepet töltött és tölt be ma is a megyei levéltár. Forráskiadványaival (többek között a Nógrádi századok cíművel, a megye története legfontosabb dokumentumainak ismertetésével, az iskolák államosítását végigkísérő dokumentumok közreadásával, a művelődés, a termelőszövetkezetek forrásanyagainak bemutatásával) nagy segítséget nyújtott a megye új- és legújabbkori történetének megismerésében. Mindemellett időszakos kiadványként Levéltári Közlemények címmel tanulmányokat is közöl a levéltárban művelt helytörténeti tevékenység eredményeiről. A helytörténetírásban mindmáig a megyei múzeumi szervezet jár élen. Már a hetvenes évek elején - figyelembe véve a megyei monográfia által nyitvahagyott témákat, megalapozva az újabb kutatások lehetőségeit - megjelentette Nógrád megye válogatott munkásmozgalmi adatait, dokumentumait 1849-1948-ig bezárólag. A 4 kötetből álló dokumentumgyűjtemény nagyjában és egészében megfelelő időbeli beosztásban a megyei monográfia köteteinek, a múzeumi szervezet adattára és dokumentumtára, a megyei levéltár iratanyaga felhasználásával és a korabeli sajtó cikkeinek közlésével készült. 1972-től a Múzeumi füzetek sorozat folytatásaként a múzeumi szervezet Múzeumi közleményeket adott ki. Az 1972-es kötet Mikszáth Kálmán, míg az 1973-as Madách Imre élete és munkássága köré csoportosította mondanivalóját. Az 1974-es kötet már átmenetet jelentett az évkönyv felé, azaz több tanulmány jelent meg a múzeumban művelt tudományágak anyagaiból. Az 1975-ös esztendőben jelent meg először évkönyv, amely a mai napig növekvő színvonalon teszi közzé a múzeumi szervezet és a köréje csoportosuló kutatógárda írásait. 1976 után került sor arra is, hogy egy-egy témát vagy témakört érintő történeti, néprajzi, irodalmi együttest különkülön is kiadjon. Az igen színes és tartalmas különkiadványoknak is fontos ismeretterjesztő, népművelő funkciója is van, és rétegigényeket is kielégít. E sokoldalú és szerteágazó tevékenység alapján a megyei művelődésügyi osztály úgy döntött, hogy 1980-tól Múzeumi Tudományos Tanácsot kell működtetni a helytörténeti jellegű kiadványok minősítésére, egy-egy kutatócsoport munkájának megvitatására, a helytörténeti munka koordinálására. Történtek kezdeményezések a regionális és országos kutatási témákhoz való kapcsolódás területén is. A legrégebbi ilyen jellegű vállalkozás - amelyről már más vonatkozásban szót ejtettünk - a palóckutatásban való részvétel volt. Ez nemcsak a mai Nógrád, Heves, Borsod megyékre, hanem bizonyos vonatkozásban Szolnok és Pest megyére, valamint Dél-Szlovákia egyes területeire is kiterjedt. Kisebb jelentőségű és volumenű vállalkozás volt az ELTE új- és legújabbkori történeti tanszék által koordinált - az agrárátalakulás kérdéseivel foglalkozó munkacsoportban való részvétel. Nógrád megyei szerző tollából jelent meg a kutatómunka egyik részterületének összefoglalásaként. A földosztás Észak-Magyarországon с tanulmány. Hasonló nagyságrendű munka folyt az ELTE Tudományos Szocializ20* 307