Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Molnár Pál: Tudományművelés Nógrád megyében a felszabadulás után

mus Információs és Továbbképzési Intézet keretében a nemzetiségi kutatás terén, amelynek összegezését a Nógrádi Szemlében tették közzé a szerzők, szűkebb kortörténeti vonatkozásait pedig a múzeumi tudományos tanács vitatta meg. Fentieknél számottevőbb az a tevékenység, amelyet a múzeumi szervezet a bányászéletmód-kutatás során végez. A közel egy évtizedes kutató-feltáró munka eredményét - amely a helytörténet, néprajz, munkásmozgalom-történet és más tudományágak együttes munkája alapján készül - az évkönyvekben rendszeresen közlik, az 1984-es tanácskozás anyagát pedig jelen kötetben teszik közzé. Ugyanilyen értékes az a munka is, amelyet a múzeumi szervezet a középrétegek helyzetének vizsgálata kapcsán végez. A munka eredményeit ugyancsak olvashattuk az évkönyvek különböző számaiban. Újabb lehetőséget biztosít az országos és regionális kutatási programokba való bekapcsolódáshoz az öt éve Miskolc székhellyel megalakult Akadémiai Bizottság, amelynek munkájában a megye részéről különösen az Oktatási Igazgatóság, a megyei múzeumi szervezet és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézete vesz részt igen aktívan. Kutatási programjaikat igyekeznek összeegyeztetni a Miskolci Akadémiai Bizottság célkitűzéseivel. A közgazdasági, számviteli, ügyviteli és szervezési tudományos ismeretek fontos műhelyévé vált - a közgazdasági társaság helyi csoportja mellett - a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézete. Az 1972-ben létesített főiskola - oktatónevelő munkája maradéktalan ellátása mellett - fokozatosan bekapcsolódott a tudományszervező, adaptáló munkába. Tanárai és hallgatói számos új kutatáson alapuló dolgozatot is készítettek a politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus, filozófia, számvitel, pénzügy, matematika, szervezés stb. témakörökből. A többéves tudományos tevékenység eredményeit jól mutatta az intézet fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés és az annak anyagát tartalmazó évkönyv. Az évkönyv tanúsága szerint sikeres előadást tartott Dr. Borsodi Béla: A munka szerinti elosztás néhány időszerű kérdése hazánkban; Dr. Bocsó Klára: A bér- és kereseti arányok vizsgálatának szükségessége és néhány módszere a Nógrádi Szénbányák Vállalatnál szerzett tapasztalatok alapján, Dr. Bodnár Pál: A szervezéstudomány helyzete, gyakorlati hasznosítása, Dr. Lonsták László : A foglalkoztatási struktúra területi tervezése, Paróczai Péterné dr. : Fogyasztási szolgáltatások fejlődése hazánkban a gazdaságirányítási rendszer gyakorlatának függvényében, Lukácsy Dezső : Matematikai-statisztikai módszerek alkalmazásának néhány lehetősége a hallgatók tanulmányi eredményeinek értékelésében címmel. Sor került a néhány éve a főiskolán végzett volt hallgatók tanulmányainak közlésére is. A Király Erzsébet-Vajda Csaba-Németh Zoltán: A CPM hálótervezési módszer alkalmazása az építőipari termelés programozás fejlesztésére, Farkas Éva-Kardosné Tonhauzer Ágnes-Salamon Zoltán (volt tanársegéd): A fedezeti elven alapuló dinamikus termelési módszer alkalmazása a Romhányi Kerámiagyárban címmel írt dolgozatot. A hallgatók tudományos munkásságát a különböző szintű Tudományos Diákköri Konferenciákon való szereplés is híven mutatja. Először az 1974/75-ös tanévben készült három dolgozat, amelyek az országos TDK rendezvényén díjat is kaptak. 1981/82-es tanévben már 17 dolgozattal pályáztak a hallgatók és szerepeltek sikerrel a főiskola házi versenyén. 1974 és 1982 között összesen 87 dolgozat készült el, ebből 32 jutott el Országos TDK Konferenciára és 20 díjat is nyert. A marxizmus-leninizmus oktatása terén is igen számottevő eredményeket könyvelhetünk el. A felszabadulás utáni években még elsősorban nagygyűléseken foglalkoztak az időszerű politikai, gazdasági kérdések mellett ideológiai témákkal is. Az 308