Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Muzeológia - Kovács Anna: Nagy Iván a múzeumalapító

A horpácsi közállapotokra utal, hogy lemondásakor saját pénzén csináltatott iratszekrényt, és dobot hagyott a községre, amelynek ekkor összes ingósága a következő volt : - „vizi puska csővel, és 4 db rozga vászon vödörrel a kovács műhely melletti zárt színben. (A lakat a községé), egy régi vas abroncs véka, egy régi negyedes, egy sárga tömör réz mércze, egy keményfából készült pénztárnoki láda, bíró lakára való czímtábla festett, bélyegtartó skatulya a község bélyegzőjével gumiból, egy sárga réz 1810. évi községi pecsétnyomó."

19 Nagy Iván hajlamának, érdeklődésének inkább megfelelő tevékenységi területet keresett és talált, amikor Nógrád megye monográfiájának megírásába kezdett, és igyekezett bekapcsolódni a megyei irodalmi életbe. (Többek között 1890. október 30án beszédet mondott a Madách-ünnepélyen, 1892-ben ő üdvözli Gsalomjai Pajor Istvánt 50. írói jubileumán.)

11 A megye művelődési viszonyain próbált javítani azzal, hogy életének utolsó évtizedében múzeumalapításba fogott. Nagy Iván múzeumalapítási törekvése azért érdemel különös figyelmet, s azért vizsgáljuk részletesebben, mert művelődési elképzeléseinek összegzéseként is felfogható ez a tevékenység.

12 A múzeumalapítással a századvégen még egyszer megpróbálta művelődési elképzeléseit megvalósítani, művelődési eszményét valóra váltani. A Nógrád vármegyei múzeum létrehozásán 187097 között a vármegye székhelyén, Balassagyarmaton fáradozott. Ezekben az években feleségével együtt rendszeresen megfordultak a városban, minden pénteken beutaztak Horpácsról. Balassagyarmat ekkoriban Horpácshoz képest egy rohamosan fejlődő város képét mutatta. Pesttel összevetve azonban itt is jelentős hiányokat tapasztalt Nagy Iván. Abból indult ugyanis ki, hogy egy városnak megfelelő kulturális intézményekkel kell rendelkeznie, bírjon „mindazon intézményekkel, melyek a műveltség mai színvonalán egy kisebb vidéki városban megkívántatnak."

13 Balassagyarmaton ezidőben sem gimnázium (aminek alapításáért szintén szót emelt), sem múzeum nem volt. Méginkább felerősödött benne ez a hiányérzet a hazai és külföldi viszonyokkal való összehasonlítás után.

14 Felfigyelt azokra az országos múzeumalapítási törekvésekre, amelyek eredményeként több megyének volt már múzeuma, „és Európa kultúrnemzeteire tekintve" is megerősödött benne, hogy a művelt társadalmi lét velejárója a múzeum. „A közművelődési intézmények állapota mindig leghívebb hőmérője a helybeli és környékbeli társadalom műveltségi fokának, érzékének és a közügy iránti önzetlen érdeklődésének is."

15 6 maga nagy részt vállalt a megyében ennek a hiánynak megszüntetéséért.

16 1890-ben felhívást tett közzé a Nógrádi Lapok 45. számában, amelyben felszólította a város és a megye közönségét, hogy állítsanak Balassagyarmaton helyi múzeumot, és ennek elősegítésére alakuljon meg a Múzeumi Társulat. A lap következő számában megjelent az alapszabály tervezete, és 1891-ben megalakult a Múzeumi Társulat, amely első, ünnepélyes nagygyűlését 1891. november 29-én tartotta. Ekkor a Múzeumi Társulatnak 27 alapító, 4 örökös, 89 rendes és 14 pártoló tagja volt. A társulat 1893-tól saját telekkel és házzal rendelkezett. 1897-ben pedig már öt helyiségből álló épület szolgált a múzeumi tárgyak megőrzésére, tárolására és részben bemutatására. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó Nagy Iván egyik követelménye: „A múzeumok, hogy rendeltetésüknek megfeleljenek szükséges, hogy tárgyaik kellőleg rendezve és lajstromozva legyenek. A mi intézményünknek is ez a feladata és kitűzött törekvése."

17