Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Zólyomi József: Nógrád megyei kereskedők leltárai a 18–19. századból

F - 1 darab Nyári kabát 30 - Metszet pohár s butellia s virág tartó 16 - Réz gyertya tartó 48 - Pakfong gyertya tartó 48 - 1 Réz mozsár törő 1 - 1 Réz vasalló egyvassal 1 - 4 darab Falkép 10 - Egy keményfa asztal 30 - Fa ágy, abba egy felső, egy alsó, három vánkos, takaró, szalmazsákkal 12 - 1 darab üres fanyoszolya 3 - 1 darab ablak firhang 36 - Két fa, s két szalma szék 48 A nagyobb időhatárt átfogó forrásközlésünknek, mint fentebb jeleztük, elsősorban azt a célt szántuk, hogy bemutassa a városi és falusi kereskedők boltjainak árukészletét, továbbá, milyen lehetőséget biztosítottak ezek a boltok a parasztság munkaés használati eszközeinek, mindennapi szükségleteinek beszerzésében. Ezekben a boltokban a parasztok nemcsak a cukrot, a fűszereket, a gyufát szerezték be, de öltözetének több kiegészítő darabját, kellékét (gyöngy, pántlika, gyolcs, kendő, szövet stb.) is itt vásárolták meg. A varráshoz, hímzéshez szükséges tűket, a pipát, a dohányt, a világításhoz szükséges olajat, a téli szórakozást segítő magyar kártyát, a kaszát, a cséphadarót, a bicskát, a kék és piros színű pamutokat, a csipkét, a cérnát, a tükröt, stb. a helyi, vagy a városban lévő kereskedő boltjában vette meg. A közölt adatainkból kitűnik, hogy a mezővárosi kereskedők boltjai, már a 18. század második felétől egy-egy termék (szövet, vászon) értékesítésére szakosodtak. A boltos kereskedők közül talán ezek a szakosított üzletek tulajdonosai vállalkoztak arra, hogy áruikkal a helyi vásárokat is felkeressék.

15 A törökdúlást követő időszak kereskedelmi életének fellendítésében milyen szerepet vállaltak a görög és zsidó boltos kereskedők, már többen felhívták a figyelmünket. Munkájukban sajnos csak egy-egy kereskedő árucikkeinek leltárát közlik, több és nagyobb időszakot átfogó kereskedői összeírások közlésére nem vállalkoznak, amelyekből megismerhetnénk a boltok árukészletét, összetételének változását.

16 JEGYZETEK 1. ZÓLYOMI J. 1983, 168. — Uő: 1984, 3—4. Balassagyarmat mezőváros vonzáskörzete 1828-ban az alábbi volt: központ népessége: 3692, — tisztakörzet népessége: 67 713. (BÁCSKAI, V.—NAGY, L. 1984, 46.) 2. F. KAIL, K. 1982, 431. — DOBROSSY, L—

FÜGEDI, M. 1982. 431. 3. PÁLMÁNY B. 1976, 104. 1730-ban öt posztós, több kereskedő és más iparos lakott Balassagyarmaton. (BELITZKY J. 1977. 71.) 4. PÍLMÁNY B. 1976. 104. 5. Nógrád megye Levéltára (továbbiakban: NmL) Közgyűlési iratok IV—1/b. 257. rsz. 131. 6. HARASZTHY L. é. n. (1911) 697—721. 7. Felsőpetényben, Herencsényben 1724-ben, Bibán (Ipolyszög) 1740-ben csizmadia mester dolgozott. (NmL. IV. 1/b. Közgyűlési iratok. 4) 1724/28. — NML. IV. Inqvisitiones 13—1779/70. Szécsényben 1727-ben Dolányban (Benczurfalva) 1743-ban szűcsmester dolgozott. (NmL. ÍV. 1/b Közgyűlési iratok 1727—6, Inqvisitiones 1743/65.) 8. NmL. Közgyűlési iratok. IV. — 1/b. 257. rsz. 131. 9. PÁLMÁNY B. 1976, 105—106. 334