Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Zólyomi József: Nógrád megyei kereskedők leltárai a 18–19. századból

NmL. Közgyűlési iratok IV—l/a. 40. NmL. 1173/1834. IV. 16/199. NmL. IV. 71. Miscellanea. VII/1841/2. — Szolgabírói iratok 1853, 1854. (IV.—163. 11. rsz. IV., IV.—37/1854.; A több száz paraszti leltárból csak néhányat idézünk. Trázs (Örhalom) községből (1717) „egy Trencséni Gyolcs előkötő"-t említenek. (NmL. IV. 1. Közgyűlési iratok 1717/22.) — A csesztvei jobbágyok 1726-ban készült kárlistáin az alábbi öltözet darabokat olvashatjuk: „mazolány szoknya") „két új fél rása szoknya", „egy zöld szoknya" „1 új 6 forintos Rása Szoknya", „új Gyolcsbul való Szoknya", „egy talléros öv". (NmL. IV. 22. Kárösszeírások.) — Nőtincs, 1735: „Nyolcz garasson vött 4 rőff pántlika", „Pártája Pántlikástul", „pamokos kendője", „Asszonyra való kék öve". (Uo.) — Hatala Istán becskei jobbágy 1771. évi tűzkárából: „Két Asszonynak való Pruszlik::, „Futa elő P»uha Kető", „Gyolcsbul való Ingvál ött", „Bulya vászony főre való Kető", „Török Gyolcs Szoknying", „Párta mindenestül". (NmL. IV. 1/b Közgyűlési iratok L/1771/50—87. A posztó jelentős részét a szabók vásárolták meg a kereskedőknél, akik ruhát varrtak belőle a falusi férfiak részére. A kék posztóból készült kabát, nadrág, lajbi a 18. század első felében is gyakran előfordul a paraszti háztartásokról készült leltárakban. A posztó ruhát a század második felében zsinónal is díszítették. Egy vadkerti (Érsekvadkert) jobbágynak 1787-ben egy új kék posztóból készült, vörös zsinórral díszített nadrágját és lajbiját lopták el. (NmL. VI. 33. Fiscalia 1787/LXIX/8.) A kereskedőknél rőfökben tárolt különböző posztók a falusi asszonyokhoz is eljutottak, akik szoknyát varrtak belőle. A kereskedőknél gyakran kész szoknyát is lehetett kapni. A forrásokban szereplő kifejezések értelmezéséhez a Magyar Történeti-Etimológiai Szótárt, az Oklevél Szótárt, a Szinnyei-féle Tájszótárt, a Nyelvtörténeti Szótárt használtuk fel. Akó űrmérték. Egy akó 50—60 liter között változott. Angirút, angin pamutszövet. Antimonium kékesfehér, erős fényű fém, melynek vegyületéből gyógyszer is készíthető. Atlac, atlasz nehéz fényes selyemszövet. Avitt régi. Bagaria bőrfajta, amelyből többnyire csizmát, szíjat készítettek. Barchet lenből és pamutból készült gyapjúhoz hasonló, bolyhos felületű szövet. Bicsag bicska Börsöny növényből készült festék Bulyavászon vékony, ritkás szövésű vászon Colofónia gyanta Csépfej cséphadaró feje, a gabona cséplésénél használták Kanavász többnyire kockásra festett, kallotlan vászonkelme, melyet a köznép ágy hajnak és női ruhának használ Kartony, karton olcsó pamutvászon Kásztor gyapjúszövet Kila űrmérték, egy Nógrád megyei kila 46,89 liter. A kilát területmértékként is használták. Az egy kila gabonával bevetett szántóföldet (kb. 600 négyszögöl) küásföldnek nevezték Koha tűzkő Kolóniai víz kölnivíz Kordovány finoman készített kecske- vagy juhbőr. Többnyire csizmát készítettek belőle Kötés csomó, köteg Lat súlymérték, egy lat = 17,502 gr., 32 lat = 1 font Marim Szűz Máriát ábrázoló ezüstpénz, amely a 18. század első felében 17, illetve 20 krajcárral volt egyenértékű Mássá, mása ja mázsa (56 kg) Matéria anyag Mazolan, mazolány ritka szövésű olcsó gyapjúszövet Metszet metszett, csiszolt Molton, möldon téli ruhának való lágy gubancos szőr-kelme Mondola cserjenövény, gyümölcsének kivonatát illatosításra használták, Müntzér rugós szerkezetű súlymérő ОЫ régi súlymérték, egy oka = 2—3 font Organtin ritka szövésű pamutszövet, a ruha merevítő bélésének használták Csirisz ragasztó Csutora, csujtár fából készült lapos kulacs, a pipaszár szopókája Damisz szövet, damasztszövet Dikta vászonkötéssel készült selyemszövet Doromb pengetéssel és fújással megszólaltatható hangszer Egyvelges kevert, elegyes Feir fehér Fédervaisz síkpor Fejtő pamutfonal Findzsa csésze 335