Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Szomszéd András: Jobbágyiskola, jobbágyiskolázás Kisterenyén a Canonica Visitatiok tükrében

Bárány István tanítványai is hasonló cipőben jártak: „Szabados és veszélyes szokás, hogy a fiatalok vasárnap ebédtől későn estig táncolnak, és késő este is csavarognak, amely rossz szokásra nem találni orvosságot." Úgy látszik, a kisterenyei parasztifjak - mint azt egy 1793-as tanúvallomási jegyzőkönyvben olvashatjuk - „továbbra is némely rendellenességeket és kóborlást cselekednek . . ." ezért Bornemisza Károly helybéli földesúr kéri megbüntetésüket.

32 A visitatios jegyzőkönyvek zárórendelkezései és egyéb források együttesen halvány fényt vetnek egyik hiányosan ismert jelenségre, jelesül hogy nem minden iskolába járó tanuló süllyed vissza a tudatlanságba. Valószínű, hogy a legjobbakból, ha erre meg volt a kellő vagyoni tehetségük is, írástudó emberek váltak. Ok lettek a falu elöljárói, a bírák és esküdtek. Ok osztották fel személyekre ós ők is szedték össze a falura kirótt terheket, szolgáltatásokat. Társaiknak ők olvasták el és magyarázták meg a korabeli hirdetményeket, rendeleteket, és ők voltak, kik ha a helyzet úgy kívánta, társaik nevében eljártak. Esetleg kalendáriumokat is vettek, amelyek évről évre olvasmányt jelentettek számukra. Végezetül egy kis kitekintés az 1848 utáni iskolázási viszonyokra : Az 1860-as években 2200 fő lakta faluban a 6-12 éves gyermekek száma 160. Az akkori iskolaépület állapota „igen csak siralmas", bár időközben bővítették 3 helyiségre, de ebből kettőt az 56 éves Chikány Ignác kántortanító lakja. Losoncon tesz tanítói vizsgát, és a visitatio tanúsága szerint maga tanítja az alábbi tárgyakat : egyházmegyei katekizmus, hittan, országtörténet, természetrajz, egyházi ének, írás és számtan. Az új iskolához a követ 1860-ra összehordtak, de a telek, ahová építsék, hiányzik.

33 1873-ra a községi elöljáróságnak rendelkezésére áll egy 150 négyszögöles telek, amit azért vásároltak vissza még a kultuszminisztérium támogatását is kérve, hogy iskolát építsenek rajta.

34 A XX. század elején ezen a telken állt a községi kovácsműhely. Iskola lett a századfordulón a volt „Kis-Terennei bánya-részvény-társulat" (1872) székház épülete, mely a szénbányászat első megszűnése után a Rész vénytárgnak feleslegessé vált.

35 Erre az időre lezárult a település oktatástörténetének egy nagy periódusa. 1868ban a XXXVIII. te. az ún. Eötvös-féle népoktatási törvény állami felügyelet alá helyezte az iskolákat, de mint fenntartók, továbbra is jelentős szerepet töltenek be az egyházak. A hiányos felszerelés, az egy tantermes, az egytanítós iskolák még 1867 után sem ritkák a megyében. 1869-ben a megye 286 iskolájában mindössze 329 tanító végzi többek között nevelői tevékenységét. Közülük 115-nek nem volt semmilyen képesítése sem. így nem csodálkozhatunk azon, hogy a megye lakosságának közel 50%-a analfabéta.

36 A település esetében az írni-olvasni tudás - az iskola tulajdonképpeni hatásfoka - az alábbiak szerint alakult: 1869-ben 1097 férfi és 1143 nő állandó lakója van Kisterenyének. Műveltségi fokukat a következő táblázat mutatja: /. Férfiak műveltségi foka; II. nők műveltségi foka: olvas % ír-olvas % analfabéta % I. II. 195 17,5 193 17,5 440 38,49 79 6,9 709 624 64,6 54,5 298