Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)
Közlemények - Szomszéd András: Jobbágyiskola, jobbágyiskolázás Kisterenyén a Canonica Visitatiok tükrében
Az analfabétizmus ennél kevesebb, ha a 7 éven aluliakat leszámítjuk. Akkor a férfiaknak csak 37%-a és a nőknek 26%-a analfabéta, ők valószínű, még a téli 2-4 hónap alatt is távol maradtak az iskolától." JEGYZETEK 1. Visitatio canonica: egyházlátogatás, kánoni látogatás. a) A megyés püspökök tartoznak évente, de legalább 5 évenként végig látogatni egyházmegyéjük plébániáit. A látogatás alkalmával minden személyre, dologra, kegyes helyre kiterjedő vizsgálatot végezve. b) A visita canonica egy okmány, amelyet a püspök vesz fel a látogatás során. A XIX. század első évtizedeiben világi hatóságok segítségével kormányrendeletre készítették ezeket a jegyzőkönyveket, így azok közokiratok. Tartalma: — a plébánia története, határai, népe — az egyházi épületek állaga, fenntartója — az egyháziak és alkalmazottaik javadalmai — istentiszteletek rendje, a plébános, a kántor, a tanító feladata, kötelességei — a látogatások alkalmával tett intézkedések Találhatók: a püspöki és lelkészi levéltárakban (másolatban a területi levéltárakban.) Vö. : Katolikus Lexicon, szerk. Bangha Béla. Bp. 1933. IV. k. 480. p. 2. Kisterenye: 1981. dec. 31-ig önálló nagyközség. 13/1981. sz. NET határozat alapján Kisterenyének és Nagybátonynak közös tanácsa lett Nagybátony székhellyel, majd 1984. január 1-én Kisterenye és Nagybátony egyesült Bátonyterenye néven. 23/1983. sz. NET határozat. 3. Bakpéter-földe ? Bugyicsháza, Kalapat, Lőrincháza, Pócsháza földrajzi nevek, a lakók többségének már csak egyegy határrész nevét jelenti. Több közülük a Hunyadiak korában lakott hely volt. Vö : Csánki : Hunyadiak kora Magyarországon. VI. k. Bp. 1890. 83., 103., 109. p. 4. Urbare feudálnych panstiev na slovensku I. (XVI. storocie) Bratislava 1959. 347—357. p., illetve NmL. IV. 7/b. Di öi: 1—108. sz. 5. NmL. IV. 11.1.1095/1752; illetve Nml. filmtár 19. doboz 1605-ös tizedjegyzék. 6. NmL. IV. 1. b. 3 kgy. Sedria 1689. március 4.; NmL. IV. 7. a. 1728-as összeírás. 7. NmL. IV. 1. a. 167/ J 923 XV. 1. AFTH Kisterenye 64. Kisterenye színes birtokvázlat 1867. 8. NmL. IV. 152. 5185/1850. Ш. Egyházi anyakönyvek 1840—1870. A puszták nevei: Nagyrót, Koplaló, Ravaszlyuk, Keszi, Alsó- és Felsőbükkvölgy, Zimony, Lappan. Világos, Krakó, Nemtitől haladva Salgótarján felé. 9. Egri Főegyházmegye Schematizmuia 1975. 219. p. 10. Magyarország történeti kronológiája II. kötet 1526—1848. Bp. 1982. 588. p. 11. Egyházi anyakönyvek 1788—1828. (Egyházi példány). 12. NmL. filmtár Esztergomi Egyházmegyei Canonica Visitatio Nógrádi főesperesség — Kisterenye 1674. 13. Neveléstörténet. Főiskolai tankönyv. Szerk. Komlósi Sándor Bp. Tankönyvkiadó, 1973. 31—44. p. 14. MÉSZÁROS ISTVÁN: Az oktatásügy története Magyarországon. Bp. 1981. 270., 392. p. 15. NmL. filmtár. Esztergomi Érsekség Levéltára Nógrádi Főesperesség Canonica Visitatio 1764. Kisterenye. 16. MÉSZÁROS ISTVÁN: Az oktatásügy története Magyarországon 966—1777-ig. Bp. 1971. 270., 292. p. 17. NmL. IV. 7/b. Di öi. 56. Az 1714-ben kelt összeírásban szerepel Jacobus Kovács, kinek neve mellett az alábbi bejegyzés szerepel: aedituus residens in fundo Parochiali; Az aedituus kettős jelentésű: jelenthet tanítót, illetve egyházfit. Miután az egy megjelölés mellett semmi más nem szól tanítói volta mellet, így nem került az I. sz. táblázatba. 18. NmL. Filmtár. Esztergomi Érseki Levéltár Nógrádi Főesperesség Cannoica Visitatio Kisterenye 1731. 19. MÉSZÁROS ISTVÁN: Az oktatásügy története Magyarországon 997—1777-ig. Bp. 1981. 270., 392. p. 20. KOSÁRY DOMOKOS: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1980. 450—451. p. 21. NmL. IV. 1. b. Közgyűlési iratokból kigyűjtött összeírások gyűjteménye. 7. Tanítók összeírása 115., 122. sz. összeírások. (III. Egyetemi tankönyv II. k. 536—537. p.) 22. SZABÓ ISTVÁN: A parasztság története Magyarországon a kapitalizmus korában. Bp. 1972. II. kötet 496—497. p. Ш. Egyetemi tankönyv II. uo. 23. Rozsnyói Egyházmegyei Canonica Visitatio 1778. Egyházi példány. 24. NmL. IV. 1. b. Fase. D. Sz. n. 1785. Ennek ellent mond a következő évben II. József által elrendelt jövedelemösezeírás, mely a parókiák jövedelme mellett a tanítókét is közli. E szerint a tanító összjövedelme 62 Ft 20 d. több évi átlagot véve figyelembe. Érdekes a jövedelmek forrásainak felsorolása. E szerint a tanításból származó jövedelme 9 Ft 60 d mindössze, míg a többi mint 52 Ft-ot az egyháznak végzett szolgáltatásokért kapta. Más helységekben is hasonlóan alakult a jövedelmek megoszlása, mint ezt az alábbi példáink is mutatják: 299
