Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Praznovszky Mihály: Menyői Tholvay Ferenc végrendelete

ilyen formában rögzíti végakaratát és megjegyzéseit. Valószínűleg megérezte, hogy felesége kedvének változása nem független a végrendelet megírásának tényétől, s elég bölcs volt ahhoz, hogy lássa : miért és minek szól ez a hangulati javulás. Onnan is érezte ezt, hogy levelet írt a feleségének, felsorolva ezeket a vádakat ellene „ismerje meg vítkeit s előttem tegyen confessiot", de a felesége egyáltalán nem válaszolt ezekre a szemrehányásokra, sőt férjét gyalázta válaszában újra csak. Mindenesetre az is tény, hogy házasságuk során igen keveset éltek együtt. A felesége Marczinfalván lakott s onnan ment fel Tolvay Ferenchez először Murány várába, majd 1707-től Kassára. Az olvasható ki a végrendeletből, hogy tartósan nem is költöztek össze. A végrendelet a történeti-művelődéstörténeti adalékokon kívül stílusa miatt is érdemes figyelmünkre. Magyarul írta azt Tolvay Ferenc, sűrűn keverve a kor szokása szerint szavaiba latin szavakat, mondatokat. Magyar kifejezései jóízűek, színesek. „Edegen szívű feleségem", „szomoró árva özvegység." Igen gyakori az élőbeszédre utaló stílus: „mondottam imhol fiam", Rózsa Ferenc nevű adósát „megbélyegeztetett lelkű embernek" nevezi, aki addig könyörgött, reménykedett, amíg két hétre kért és kapott tőle kölcsönt s már három esztendeje tartozik vele. Más helyütt ő maga tűzte mondatába egy adósság megnevezése után: „Közmondás: Az adósság el nem vész." Összességében elmondhatjuk tehát, hogy Menyői Tolvay Ferenc végrendelete minden bennünket bosszantó hiányossága ellenére sokrétűen elemezhető művelődéstörténeti forrás a XVIII. század elejéről. Kiderül belőle egy jómódú magyar köznemes életvitele, gazdálkodásának gyakorlata éppúgy mint magánéletének, családi körülményeinek sok bizalmas vonatkozása. Stílusa, szóhasználata egyúttal felidézi a korszak élőbeszédét, kapcsolattartási rendjét. Számos kérdésünkre nem ad ugyan választ, de tisztáz néhány eddig még nem tudott adatot, s ösztönöz a kutatás további folytatására. JEGYZETEK 1. PRAZNOVSZKY MIHÁLY: Egy köznemesi életút szakaszai. = Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Starján. 1984. 112—130. p. 2. A végrendeletet a Heves megyei Levéltárban őrzött egri káptalani jegyzőkönyv tartalmazza. Protocollum CD No 320. Testamentaria dispositio Egregii Condam. Francisci Tolvay de Désháza. 1710. május 25. (Külön köszönet Oborny Teréznek a kiolvasás vitás kérdéseinek elemzéséért.) A továbbiakban minden idézet értelemszerűen a végrendeletből származik. 3. Darvas Mihály levele 1712. március 20-ról. Kub'inyi Ferenc Múzeum Adattára. Ad. 429—82. 4. Végrendeletének ezt az állítását igazolja, hogy egyik levelében 1708. május 7-én kegyes patrónusának. Radvánszky Jánosnak így panaszkodott: „kilenc hónaptól fogvást Kassán egy pénz fizetésem is nincsen." = Országos Levéltár, P. 566. Radvánszky család lt. III. o. XXXII. cs. 54. sz. 6. Az átalag nehezen pontosítható űrmérték. 10—30 literes hordó volt Tokajban, de volt elfogadott 75 l-es változata is. 2 68