Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Zólyomi József: Pásztorok az Észak-Cserhát falvaiban

a különböző állatok őrzésére felfogadott pásztorok terelésnél használt eltérő tárgyait részletesen bemutassuk. Fentebb már szóltunk arról, hogy néhány pásztorral kapcsolatban mint a csordás, csikós, lovász alig találtunk adatokat levéltári forrásainkban. Arra vonatkozóan pedig, hogy milyen eszközzel terelték az állatokat, semmilyen támpontot nem kaptunk. A peres iratoknak leggyakoribb szereplői a juhászok és kondások voltak, azért a legtöbb információt az ő használati tárgyaikról tudtuk összegyűjteni. Forrásaink szerint a juhászok felszereléséhez tartozott a balta. A kornai juhászoknak 1757-ben, akik kecskéket is legeltettek, megtiltották, hogy baltát vigyenek magukkal és azzal fát vágjanak ki a kecskéknek.

85 A törvény elé idézett kiszellői juhász azt mondta 1802-ben „. . .meg vallom azonban, hogy az után én is kéttzer Juhász Baltámmal belé vágtam . . .".

86 Mukkó János dolányi (Benczurfalva) juhásznak, többek között baltáját is ellopták 1845-ben.

87 A juhászok kampósbotjával kapcsolatban csupán egy adatot találunk forrásainkban. A balassagyarmati éjjeliőr vallotta 1844-ben: „. . .tapasztalta, hogy annál (Atsjantzki Pista juhásznál) egy juh fogó Kammós bot lenne . . ."

88 A balta nemcsak a juhászok, hanem a kondások felszereléséhez is hozzátartozott. Csákányházán elfogott kanász 1773. évi vallomásában olvashatjuk: ,,. . .múlt étzaka Csákányházi kondásoknál hálván azok közül egy midőn mondotta volna, hogy Kiss Baltám légyen, annak azt feleltem, hogy talán előtte Sincs annyi sertés, amenynyit már az a Balta le vágót, a melly Baltát az Bárkányi Rondástul ugyan az nap Cseréltem,"

89 A varsányiak amikor 1791-ben a litkei határban legeltettek, az egyik pásztor Kanászi Baltájával társának hátára csapott.

90 A kanász balta később is gyakran szerepel kondások hagyatéki leltáraiban, egyéb ügyiratokban.

91 A kondások az állatok terelésénél a pálcát, illetve botot is használtak. Erről olvashatunk a jobbágyi vádlott 1771. évi vallomásában: „. . .én is ott lévén egy kis pálczát kezemben tartottam, arra kérdez egy katona, minek való az, kinek mondottam, hogy kondás lévén az mindenkor nálam tanálkozik, akar hova megyek . . ."

92 A hatóságok a pásztorok görcsös botjainak, baltáinak viselését nem nézték jó szemmel. Nógrád megye közgyűlése 1790. augusztus 26-án rendeletet fogadott el „Hogy az közönséges Vásárokon, Semmi féle botránkozó verekedések és veszekedések ne történjenek, parantsoltatik, hogy semmi féle idegenek Juhászok, kondások és szolga Legények görcsös botokkal, baltákkal a vagy csákányokkal Városokra és vásárokra járni és a file veszekedés s verekedés indító eszközöket veselni ne merészeljenek."

93 Levéltári forrásaink szerint tarisznyát a kanászok hordtak magukkal. A Kisbárkányból 1775-ben megszökött Galamb Istók 25 éves kanász körözésére kiadott leírásban olvashatjuk, hogy „féltérd szárig érő kondásos tarisznyát" viselt.

94 A litkei határban makkoltató varsányi pásztor 1791-ben baltájával társának ódal Tarisznyáján lévő szíjat behasította.

95 A pusztaberki kanásznak 1829-ben erőszakosan elvették tarisznyáját, amelyben „volt egy ostor, egy Bitsak, egy sótartó szarvatska, acél, kova, tapló."

96 A legelőn tartózkodó állatok őrzésénél nélkülözhetetlen volt a kolomp. Többnyire azoknak az állatoknak a nyakára kötötték, amelyek elbitangoltak, külön szerettek legelni a többi állattól. Forrásaink arra utalnak, hogy a kolomp beszerzése a pásztorok feladatai közé tartozott. Erre következtethetünk a herencsényi juhász 1796. évi vallomásából : „Én Rapra mentem volt ez előtt valami két héttel vasárnap az oda való Czigányokhoz Kolompot venni, a holott is kettőt két-két garason vettem."

97 Gyakran előfordult, hogy a kolompokat pásztortársaik előtt lévő állatokról lopták el. 244