Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)
Tanulmányok - Pálmány Béla: Hol épült fel Sztrahova vára?
37. KARÁCSONYI JÁNOS i. m. II. k. 273.1. Fügedi adattára a négy vár közül háromnál (Baglyaskő 102.1., Somoskő 191.1. és Sztrahora 201.1.) még az oklevélből (Anjoukori Okmánytár II. k. 134., 65. és 1.) kiolvasható eseményekkel egyezően még a Kacsicsok castmmjainak az „átkos emlékű" Csák Máté kezeibe való átadásáról beszél, azonban Hollókő esetében (i. m. 142.1.) véletlen hiba csúszott be és arról ír, hogy e várat „1310-ben Csák fia János adta át Csák Máténak." Az általa idézett KARÁCSONYI JÁNOS (i. m. II. k. 273.1.) azonban világosan azt írja, hogy a négy várat az Illés ágazat-beli Péter öt fia adta át Csák Máté kezére, Egyébként Csák fia János a szomszédos Ecseg várának volt az ura és miután a saját várát Csák Máté kezére bocsátotta, követett el olyan hűtlenséget, amely miatt Károly Róbert 1324-ben elkobozta azt és Horsundorfer Ulvengnek adományozta. (Anjoukori Okmánytár II. k. 115.1.). Sajnos, ezt a véletlen, újonnan keletkezett hibát máris átvette egy kitűnő népszerű és sokak által forgatott mű is (Magyarország tört. kronológiája i. m. I. k. 192.1.), így fennáll a veszély, hogy a tévedés még tovább terjed. 38. CD VIII/1. k. 462—465. 1. 39. Oklevelek a Csák-territórium történetéhez (közrebocsátják: KARÁCSONYI BÉLA és KRISTÓ GYULA) Acta Historica Tom. XXXVI. Szeged, 1971. 16—19.1. 40. KATONA, STEPHANTJS: História Critica regum Hungáriáé stirpis mixtae VIII. k. Budae, 1788. 378—379. 1. 41. KIS BÁLINT i. m. 95.1. 42. Anjoukori Okmánytár i. m. II. k. 134—136.1. 43. ENGEL PÁL i. m. 294. 1. 44. CD VIII/1. k. 489—491.1. 45. REISZIG EDE i. m. 391.1. de átveszi BELITZKY idézett megyetörténete is (i. m. 69.1.). 46. FÜGEDI ERIK i. m. 134.1. és WERTNER MÓR: Adalékok a XIV. századbeli magyar világ archontológiához In: Történelmi Tár 1907. évf. 187.1. és Anjoukori Okmánytár i. m. II. k. 43., 256., 385.1. 47. KRISTÓ GYULA i. m. 197—206. 1. 48. Uo. 199—200. és 209. 1. 49. Az említett szerzőket KRISTÓ GYULA említi, (i. m. 209. 1.) Közülük csak REISZIG i. m. 391. 1. és MAKKAI LÁSZLÓ i. m. 45—56. 1. .valamint az újabban megjelent FÜGEDI ERIK i. m. 66. 1. álláspontját néztük meg magunk is, amiért elnézést kérünk az olvasótól. 50. Anjoukori Okmánytár I. k. 289—291.1. 61. ECKHART FERENC: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Bp. 1946. 347., 351—352.1. 52. Uo. 354—356.1. A hollókői beiktatást lásd Anjoukori Okmánytár II. k. 285., 286—290.1. 53. KUBINYI FERENC: Buják várának ostromoltatása a XIV. század első negyedében In: Győri Történelmi és Régészeti Füzetek. 1865. évf. 365—366.1. 54. MAKKAI i. m. 155., Kristó Gyula i. m. 121. és 160—161.1. 55. FÜGEDI ERIK i. m. 113—114.1. 56. Anjoukori Okmánytár II. k. 53—54., és 84—85. 1. 57. FÜGEDI ERIK i. m. 134. és 188.1. és KRISTÓ GYULA i. m. 201.1. A mindig okleveles adatokra támaszkodó KRISTÓ GYULA feltárta, hogy Debreceni Dózsa egyik oklevelét 1320. augusztus 11-én Sírok alatt keltezte, ezért — „mivel több oklevél a siroki harccal együtt említi az itteni (ti. füleki PB) küzdelmet" — a nógrádi Fülek ostromát is 1320 nyarára datálja. Az egykorú gyakorlat azonban az érdemek „halmazati" jutalmazása lévén az 1322— 1323-ban keletkezett oklevelek (Anjoukori Okmánytár II. k. 54. és 84—85. 1.) egyáltalán nem zárják ki, hogy a füleki ostromra csak 1321. március 18. — Csák Máté halála után —került sor és Fónyi Balázs előbb a siroki, majd a füleki harcban vett részt! 58. Ezt az álláspontot képviseli Magyarország tört. kronológiája I. k. 197.1. is. 59. Anjoukori Okmánytár II. k. 65.1. 60. Uo. 65—66. és 134—136.1. 61. Uo. 288—303. 1. Itt jegyezzük meg, hogy az ebben az oklevélben többször is előforduló „Micaelis filii Petri de Ztrahura" latin név fordítható úgy is, hogy Sztrahorai Péter fia Mihály meg úgy is, hogy Péter fia Sztrahorai Mihály. Bár az előbbi esetben azt mondhatnánk, hogy már a kétségtelenül Sztrahora várában élő Mihály apja, Péter is „de Ztrahura" — vagyis ebben a várában lakott, ami a vár építésének dátumát jóval korábbra tehetné (hiszen Péter utoljára 1271-ben szerepel élő személyként, de nem tudni, mikor halt meg). Azonban egyetlen más oklevélben sem nevezik így, ezért — más, akár régészeti adat hiányában — egyelőre a Péter fia Sztrahorai Mihály fordítást látjuk valószínűbbnek. 62. Uo. II. k. 294—296., 296—299., 280—284.1. míg Varbó és Trázs elnyeréséről lásd BELITZKY megyemonográfiáját (i. m. 69.1.). 63. Uo. III. k. 71—72., 73—74. és a birtokcserére 79—81.1. 64. Uo. II. k. 285—290. 1. 65. BÉL, MATTHIAS i. m. IV. k. 110.1. 66. Börzsöny, Cserhát útikalauz (szerk. Szathmári Tamás) Bp. 1982. 46. és 160. 67. ANTAL KÁROLY: A „török időkhöz" fűződő szécsényi és Széesény környéki mondák In: Szécsényi Honismereti Híradó 1983/2. 77—78. 224
