Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Nagy Ervinné: Tájábrázolás Madách műveiben

be, Ludányba „Én csak a gyarmati gyűlésekre jövök haza" (ti. Pestről) és „Hozzád" csak azután „lehet szerencsém" - írja Szontághnak. A fiatal aljegyzőt többször választják be a Nógrád megyei delegáció tagjai közé. így 1842. január 25-én Zólyom megyében vesz részt az ottani főispán beiktatásán. „Zólyom megye Rendéi Inkey Imre Cs. Kir. arany kulcsos főispány helyettes beiktatására szomszédilag meghívnak Fráter Pál vezetése alatt. . . Frideczky Lajos, Veres Pál, Török Sándor, Madách Imre aljegyzők."

16 Hasonló hivatalos utat tesz 1843. áprilisban Hont megyében, Luka Sándor főispánhelyettes beiktatásakor. A küldöttséget Fráter Pál alispán vezeti.

17 1844 áprilisában Gömörbe utazik 100 nógrádi hivatalnokkal és közéleti személyiséggel Jankovich Antal főispánhelyettes beiktatására.

18 így hivatali megbízatása lehetővé teszi, hogy részt vegyen ezeken a parádés összejöveteleken, de országgyűlési követté nem választják meg. Csupán baráti társaságban saját költségén utazik Pozsonyba, ahol a Nógrád megyei követek Huszár Károly és Kubinyi Ferenc kíséretében Lisznyai Kálmánnal és Szontágh Pállal együtt vesz részt az országgyűlésen. „Pozsonyba én is csak augusztusba megyek" - írja 1843. július 7-én. De erre az utazásra valószínűleg csak októberben kerülhetett sor, mert közben kiújuló betegsége miatt augusztusban két hetet tölt Pesten a Császárfürdőben, október 31-én pedig friss élményként arról szám.ol be, hogy „Pozsonyban nekem igen tetszett egy leányka".

19 A császárfürdői kúrát felvidéki gyógyutazás követi, Rudnón egy „csodadoktor" Madna János, a helyi plébános „privigyei porokkal" gyógyítja. Ez „november 6-tól" kezdődik és „hét hétig" tart. Második pozsonyi útjáról abban a levélben találunk adatokat, melyet Fráter Erzsiről írt első vallomása tesz annyira híressé. A báli forgatagot, a társaság egy-egy illusztris tagját néhány szóval maradéktalanul jellemzi: a táncos nélkül maradt Erzsit, aki „ül, pirul, zavara női", Bükyt, aki csak a mellékszobában mer udvarolni. A levél további részében arra kéri barátját, tájékoztassa őt, „megy-e gőzös 10-én" (ti. 1844. március 10-én) „Pozsonyba", ahova együtt szándékoznak utazni. Harmadik útjára börtönbe hurcolásakor került sor. 1853 elején íródott az a vers, melyben pozsonyi emlékei megfogalmazódtak. A Halál költészet ötödik részében - mint azt Horváth Károly említi0

, „Pozsony költői topográfiája" szerepel. Ebben a versben madártávlatból, mintegy hegyről letekintve ad szemléletes képet a városról: Hallom mint zúg le a Duna árja, Kelet s nyugotra tárván karjait, Északról a Kárpát idáig nyúl le, Délről belátom alföld síkjait. A földrajzilag is pontos tömör tájleírás nyitánya annak a gondolatsornak, melyben a reformkorra és a szabadságharc „nagyszerű idejére" emlékezik rabságából, mikor „sírni is erő kell". A pozsonyi országgyűlésen hozott 48-as törvényeknek, a „szent alkotmánynak" megdönthetetlen erejében bízik, mely alapja lesz a jövő nemzedéknek. / „Ti vagytok boldogok, mert alkotmánytok, / Ha dűlt, erősbnek szent alapja lesz" . . .

21 Madách szinte minden útját megörökítette prózában vagy versben. Említettük már, hogy a 40-es évek magyar írói valósággal versengtek az útilevelek, útinaplók készítésében. „Az egész literatura útnak indult, hogy ítéljen arról, mit látott s nem látott" - írja Pulszky Ferenc Úti vázlataiban. 186