Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Jakus Lajos: Szécsény prókátora Buday Bornemissza Bolgár Pál

részéről. így adhatott okot egyik vármegyei megbízatásakor, midőn Beniczky Ferenc váci főkapitány 1616-ban telepített „Sződről Szécsy György keze alól egy Takács Jakab nevű szökött jobbágyot Rákosra". Beniczky a port elveszti, a jobbágyot kénytelen visszaadni Sződ földesurának, Széchy Györgynek.

15 Beniczky ettől az időtől még ellenségesebb magatartást tanúsított a vármegye tisztviselőivel szemben, akiket eddig sem szívelt. Almásy Mihály szolgabíróval, Buday Pál rokonával fegyveresen is összetűzött. A megye csak arra az alkalomra várt, hogy megfelelő fórumon bevádolhassa, ami végülis az 1618-ban, Pozsonyban megnyílt országgyűlés lett. Pest és Nógrád vármegye Buday Pált küldi Pozsonyba, s ő hét héten keresztül részt vesz a diétán. A vármegye panaszát jegyzőkönyvbe foglaltatja: Beniczky a szegény népet sanyargatja, a vármegye tisztségviselőit hivatali küldetésükben akadályozza. Almásy Mihály szolgabíróval történt összetűzését sem felejti ki a panasz felsorolásából. Beadványa nyomán a Rendek felterjesztést intéznek az uralkodóhoz, hogy a hatalmaskodó főkapitányt fékezze meg.

16 Erre azonban nem kerül sor, Beniczky maga távozik Vácról, tisztsége jutalmául kapja Cinkotát.

17 Utóda a váci főkapitányságban Strucz Ferenc Nógrád megyei alispán lett. Pilis vármegye adórovó diktátora A házassága révén tekintélyes vagyonhoz jutó Buday Pál minden lehető alkalmat megragad birtokainak, jövedelmének gyarapítására. Ennek reményében vállalja a megyei állami adószedést. 1619-től Pilis vármegye császári és királyi adórovó dikátoraként működik. Ellenfele, Beniczky távozása után Szécsényből Vácra költözik családostól. A nővérétől örökölt vagyonon kívül valószínűleg más is vonzotta Vácra : Pilis megye diktátoraként itt könnyebben elérték a falvak bírái, ő maga pedig könynyebben „kiszállhatott". Vácott székelt a pozsonyi Kamara kezelésében királyi tulajdont képező szentendrei és ráckevei szigetek falvainak ispánsága is. Vác volt az utolsó véghely, ahonnan közvetíteni lehetett az Alföld felé híradásokat, üzeneteket a dézsmát és dikát adó helységeknek. Itt székelt a kalocsai érsek és csanádi püspök megbízottja, Makó és Szeged város ispánja. Vácról állandó összeköttetésben állhatott Budán lakó testvérével, rajta keresztül szerezhetett be török árucikkeket. Egyszóval Buday Pál szívesen felcserélte Szécsényt Váccal. Az sem akadályozta munkája végzésében, hogy Bethlen Gábor hadai megszállták a várost. Nyugtalanította viszont, hogy a budai pasa nyíltan kezdte hangoztatni, visszahódítja Vácot. Egyelőre ugyan nem kellett ettől tartani, mert Bethlen a város védelmére Bars vármegyét kötelezi gyalog és lovas segítséggel, ám azok lassan megszökdösnek még 1619 őszén.

18 A következő tavaszon Thurzó Szaniszló érsekújvári főkapitány írja: „De miérthogy immár magok sem titkolják a törökök Vácra való igyekezeteket, hanem azt mondják, hogy Vácot meg akarják próbálni és eddig is csak azt várták, hogy a jég a Dunából kimenjen.

19 Vác „megpróbálása" áprilisban ugyan elmaradt, 1620. november 2-án viszont váratlanul megjelenik a budai pasa, Karakas Mehmed serege, s reá két napra Strucz kapitány szabad elvonulás feltételével feladja a várat. Bethlen éppen ezen a napon értesül a pasa akciójáról, a vár felmentésére Thurzó Szaniszlónak adott parancsa azonban már elkésett/

0 A főkapitány ellen indított vizsgálat egyik tanúja Buday Bornemisza Bolgár Pál. Vallomásából kitűnik, milyen könnyelműen veszett el Vác ; miután öccsét, aki