Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Jakus Lajos: Szécsény prókátora Buday Bornemissza Bolgár Pál

ben hatalmasul felszántották és bevetették. Buday Bornemisza Bolgár Pál ez ellen még tíz évvel később is tiltakozik földesuruknál, Puchaim Hans Christófh komáromi kapitánynál.

6 Aztán megunva a birtokháborítást, 1649-ben zálogba adja Tordán Tenkel Istvánnak másfélszáz forintért, az atyjától örökölt saját és öccsétől vásárolt jószágot. (Ugy látszik, a pénz is kellett neki, mert mint írja: „eltávoztathatatlan szükségemnek okáért vöttem föl.)"

7 Tenkel István, Pest vármegye juratus assessora (esküdtje) gyakran részt vett határvizsgálatokon Varga János váci nemessel, a vármegye másik esküdtjével együtt.

8 Éppen Buday Bornemisza tiltakozik 1660-ban saját birtokát érintő vizsgálat alkalmával Tenkel személye ellen, mivel az Puchaim komáromi kapitány „fundusán és mostan az eő nagyságha jobbádgysága alatt" lakik, s így elfogultnak tekinthető.

9 Bolgárföldét nem váltotta ki Buday Bornemisza Bolgár Pál; örököse, Wattay Pál 1680-ban is Tenkel zálogosnál szerepelteti. Három menekült vármegye székel egy helyen Buda és Pest török uralom alá kerülésekor, 1541-ben Pest-Pilis vármegye székhelyét, rangját elvesztette. Ezután a nemesség Nógrád várában, Szécsényben, Losoncon, Gácson vagy Füleken tartotta gyűléseit: mindig ott, hova a török uralom nem ért el. A tizenötóves háború kezdetén, 1593-ban, Fülekkel együtt Szécsény és környéke felszabadult ettől kezdve évtizedeken keresztül Pest vármegye közgyűléseinek helye Fülek lett. Ugyanott tartotta üléseit Nógrád vármegye, valamint Heves és Külső-Szolnok vármegye testülete is. A várőrség vajdái (azaz gyaloghadnagyai, tisztségviselői) leginkább szintén a vármegye köznemesei. Amikor Eger 1596-ban elesett, őrsége ós a városból távozni akarók szabad elvonulás feltételével elhagyhatták a várat és várost, sok katonacsalád ugyancsak Fülekre, Gyarmatra és Szécsénybe költözött. Ekkor került Horváth András egri vicekapitány özvegye is Szécsénybe. Fiai, András, mivel Egerben született, már az Egry néven szerepelt a forrásokban.

10 Almásy Mihály balassagyarmati gyalogosvajda és Nógrád vármegye szolgabírája leányát feleségül veszi Egry András.

11 Füleken él családjával Nógrád megye tekintélyes, vagyonos köznemese Toldy Mihály és két leánya : Kata és Anna.

12 E három családdal kerül rokonságba a Budáról Fülekre, Pest vármegye hivatalnoki karába került Buday Bornemisza Bolgár Pál. Képzettségéről annyi feltehető, hogy Debrecenben vagy Sárospatakon éppúgy tanulhatott, mint Vácott, lévén, hogy a reformáció tanítását követte családjával együtt. Az ifjú 1612-13-ban már a megye szolgabírája. Ebben az időben nősül, feleségül veszi Kovács Demeter özvegyét, a vagyonos Toldy Katát.

13 Felesége húgát, a sokkal fiatalabb Annát pedig Egry András és Almásy Zsuzsanna idősebb fia, István veszi nőül, így kerülnek sógorságba Bornemisza Bolgár Pállal." A jobbágyokat védő szolgabíró Pest vármegye szolgabírája, Buday Pál — mert a legtöbbször csak így nevezik írások -, pályafutását nem csupán szerencsés házasságával alapozta meg, de jogi ismereteivel is hamarosan kiemelkedik társai közül. Pörös ügyekben gyakran képviseli megyéjét, amikor az érdekellentétek miatt szerez ellenséget is a port elvesztők 12