Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

felszabadító szovjet hadseregtől, de a nagyközség polgári lakosságától is. A bombázá­sok, a tüzér- és aknavető ütegek, a harckocsik, a különböző tűzfegyverek igen súlyo­san károsították az épületeket, utakat, hidakat Szécsényben és környékén. „Nógrád megye a háború okozta károk, anyagi veszteségek tekintetében - a megyék sorrend­jében - a harmadik helyen állt az országban." 3 Ebben jelentős része volt Szécsény és környéke háborús kárainak. Egy 1945. október 2-i összesítő kimutatásban olvashatók az alábbi adatok a há­ború nagyobb méretű rombolásairól (a pusztulás mértéke százalékban kifejezve). Szécsény: vashíd 100% Lux ós Társai Téglagyára 80% Volent-féle gőzmalom 70% róni. katolikus iskola, polgári iskola 75% városháza, főbírói hivatal 50% római katolikus templom 50% Szécsény területén 763 lakóház 15-100%-ban károsodott.* A megye épületei közül (39.093 lakóházból) 7.006 sérült meg. Ezek 11-12%-a ér­tékük feléig terjedő mértékben, 4.524 pedig értékének 25%-án aluli kárt szenvedett. 5 1945. január 21-e és február 20-a között érkeztek be a szécsényi főszolgabírói hivatalba a jegyzők „helyzetjelentései", - a főszolgabíró által összeállított kérdésekre adott válaszok. - Ebben a szécsényi épületkárokra vonatkozó adat nem található. 6 A helyzetjelentés adatait egészítette ki az alispán által 1945. január 23-án el­rendelt állat- és terményösszeírás. A főszolgabíró 1945. március 15-én terjesztette fel az alispánhoz - a jegyzők jelentései alapján - a februári állapotot tükröző össze­írást. Érdemes összevetni ennek az adatait a2 1945 őszén készült kárstatisztika ada­taival. Következtethetünk a tényleges helyzetre, a károk nagyságára. Állatösszeírás (db) 1945 februárban volt Kárstatisztika (db) 1945 őszéig elhajtott, elpusztult állatok száma az állat fajtája Szécsény Járás Szécsény Járás ló-csikó szarvasmarha sertés juh baromfi 41 131 177 280 784 3247 3419 470 10 798 156 299 842 81 6 967 2197 5621 5895 12 099 453 394 Nem tudjuk megállapítani, hogy Szécsény, a szécsényi járás állatállományának ténylegesen hányad része maradt meg, illetve pusztult el, mivel a KSH által kiadott kötetekben (Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870-1970. Bp. 1972.) a szécsényi járásra vonatkozó 1942-es adat nem található ; így viszonyítani nem tudunk, a számok önmagukban jelzik a kár nagyságát, a megmaradt állatállomány kevés vol­tát. A járás területén legnagyobb volt a pusztulás a juh-, a baromfiállományban, de jelentős volt a ló-, a szarvasmarhaállomány vesztesége is. Szécsényben a baromfi-, 124 x

Next

/
Oldalképek
Tartalom