Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

a sertés-, a lóállomány károsodott legjobban. Nagymértékű volt az apaállatok, a tenyészállatok pusztulása. „Nógrád megyében az állatsűrűség valamivel magasabb volt, mint az országos átlag." Megyei viszonylatban a juh-, a ló- és a sertésállomány vesztesége volt a legnagyobb. A terményveszteséget a megyében növelte az a tény, hogy a háborús cselekmények ősszel, a betakarítás után zajlottak, így a harcoló, a visszavonuló csapatok a magtárakban felhalmozott készleteket szinte teljes mértékben könnyen el tudták szállítani. A terményösszeírás és a kárstatisztika adatai az alábbi helyzetet mutatják : Termény összeírás (q) 1945 februárban volt ! Kárstatisztika (q) j 1945 őszéig elszállított, elpusztult termény mennyisége a termény fajtája Szécsény i Járás Szécsény Járás búza rozs árpa zab tengeri szálas takarmány 590 3 92 5 197 24 11786 94 866 146 1539 1944 1 154 126 1409 3 005 11215 14 448 2 755 22 356 4 991 32 339 75 662 Maradt ezenkívül (q) Szécsény Járás őszi szalma 112 8 946 tavaszi szalma 1668 polyva 40 287 törek 3 495 burgonya 535 14 049 répa 343 8 009 Elpusztult, eltűnt ezenkívül Szécsény Járás korpa (q) 187 816 olajpogácsa (q) 9 123 cukor (q) 742 2 287 olajosmagvak (q) 60 8 413 tojás (db) 2563 69 761 szőlővessző (db) 100 12 017 gyümölcsfa (db) 727 5 928

7 (Megjegyzés : A járási adatokban a karancssági körjegyzőség adatai nem szerepelnek.) A hosszú harc, a háború igen megviselte a járás, Szécsény nagyközség lakosságát. Sokan vesztették életüket a távoli harctereken. Az 1944. júniusában felállított gettóból elszállított zsidó lakosság elenyésző százaléka tért haza a háború után. (Az elesettekemlékétkegyelettel őrzi a szécsényi zsidótemetőben felállított és 1948. február 2-án leleplezett emlékmű.) 125