Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Tények és gondolatok az 1929-es bányászsztrájkról

még sztrájkba egy pár telep . .. Soha még sztrájkot ennyire előkészületlenül nem kezdeményeztek, és azok, akik a munkásokat a munka beszüntetésére rábírták, azok előtt nem lebegett más, mint hogy november 7-re szállítsák a salgótarjáni kerület sztrájkját és ha lehetséges, a bányamunkások általános sztrájkját. Az első héten megtartott bizalmiférfi ülés teljesen bolsevista utasításnak megfelelően egy sztrájkbizottságot választott... Ez a sztrájkbizottság azután kimondotta, hogy ő csak akktr megy tárgyalni, hogyha a bányaigazgatóság őket hívni fogja és előre kijelenti, hogy a követeléseket teljesíti. . ,"

38 A Népszavában Peyer hasonló módon értékeli a november 5-i bizalmiférfi ülés tapasztalatait. Véleménye szerint a központi kiküldötteket a „salgótarjáni munkásotthonban több száz főből álló munkástömeg várta ... A tömegből többen már akkor össze-vissza kiáltozták: a szakszervezeti bürokraták megint csak azért jöttek, hogy a sztrájkot leszereljék. Ilyen hangulatban ült össze a munkások bizalmiférfiainak ülése, melyen egy pár baglyasaljai fiatalember volt a hangadó. Az ülés végül választott egy sztrájkbizottságot, amelyből - teljesen a bolsevista utasításnak megfelelően kihagyták a szakszervezeti bürokratákat, és egyhangúlag kimondották, hogy csak akkor tárgyalnak, amikor a munkáltató hívja majd őket és előre közli, hogy valamennyi követelésüket teljesíti."

39 Ami a sztrájk állítólagos előkészítetlenségét illeti : a szakszervezeti központ vezetőinek értékelése nem állja meg a helyét. A fő követelések már augusztusban megfogalmazást nyertek, a sztrájk előtti hónapokban létrehozták az aknaközi bizottságot a bányászok szervezése, a sztrájk vezetése céljából. Erről így ír az Új Március: „A salgótarjáni bányamunkások aknaközi bizottságot választottak a sztrájk előkészitésére. A bizottságok működése eredményes volt. A sztrájk kitörése előtt az egész medencében lelkes volt a hangulat a sztrájk iránt. Több aknában egynapos sztrájkkal tüntettek, különböző helyeken tömegfelvonulásokkal a bányairodákhoz. Az ilyen tüntetéseknél nagy szerepet töltöttek be a nők, különösen öt lefogott bányásznak a csendőrségről való kiszabadításánál,,"

40 Feltehető, hogy a szakszervezeti központok azért minősítették a sztrájkot előkészítetlennek, mert a helyi vezetők kizárták őket a mozgalom irányításából, de még a közvetítésből is. Ennek bevallása viszont nem bizonyult volna célszerűnek a sztrájk esetleges továbbterjedése szempontjából. Ami a tárgyalóbizottság választását illeti, a forrásokat és a publikációkat összevetve eltérés tapasztalható. Néhány forrás szerint november 5-én került sor a tárgyalóbizottság megválasztására.

41 Egy detektív jelentés november 7-re teszi a bányász mozgalom e szervének létrejöttét.

42 Véleményem szerint a kommunisták a sztrájk szervezése idején, a megmozdulás indítása előtt - szeptemberben-októberben - kiépítették az aknai bizottságokat, s annak csúcsszervét az aknaközi bizottságot. E bizottságokból választottak sztrájkvezetőséget - társulati hatáskörrel -, mely egyben betöltötte a tárgyalóbizottság szerepét is. Ebben az értelemben nem választottak 15 fős tárgyaló bizottságot, mert ez megbontotta volna a sztrájk vezetés egységét. De mivel a tarjáni medence aknaközi bizottsága a november közepén megjelent felhívásában a sztrájkolókat arra hívja fel, hogy „saját tárgyalóbizottságtokat engedjétek csak tárgyalni", ez arra utal, hogy a sztrájkoló bányászok rendelkeztek tárgyalóbizottsággal. Mindezidáig a tárgyalóbizottságban résztvevők személye nem ismeretes, ezért úgy tűnik, hogy a sztrájkbizottság azonos volt a tárgyalóbizottsággal. Ezt támasztja alá az a megállapítás is, hogy a 7 tagú pótsztrájkvezetőség elzárkózott a társulat vezetésével való tárgyalástól. (Az Új Márciusban megjelent írás ezt hibának minősíti.) Ez a meghatározás egyértelműen arra enged következtetni, hogy a tárgyaló106