Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Tények és gondolatok az 1929-es bányászsztrájkról

déni helyzetük javításáért. „Ha azt akarjátok, hogy sorsotok megjavuljon, ha eredményt akartok elérni osztályharcotokban, ha harci szervet akartok csinálni a Bányamunkás Szövetségből, akkor magatoknak kell a vezetést kezetekbe venni. Támogassátok a magatok választotta aknaközi bizottságokat, amelyek osztályharcos vezetőszervei legyenek a szervezett és szervezetlen bányamunkások testvéri szövetségének . . ,"

25 Az Új Március cikk írója szerint a Peyer - Ocskovszky-Fodor „konfliktus elintézésének ürügye alatt összehívták november 1-3-ra (valójában november 1-2-re - V. I.) a közgyűlést, amelynek a hivatása eredetileg az volt, hogy a szociálfasiszták a rendőrség előtt denunciálják az osztályharcos munkásokat és ezen kívül a központi vezetésből kiszórják az ellenzéket. Amit mind végre is hajtottak. Az ország különböző bányamedencéiben vannak a szociálfasisztáknak csatlósai. Ezek minden aljasságot elkövettek a helyi csoportoknál, hogy ők menjenek a közgyűlésre. Nem a munkások választottjai voltak. így nem is a munkások véleményét képviselték a közgyűlésen, hanem a szociálfasiszták oldalán álltak. A bányamunkások látták azt, hogy a szociálfasiszták az államrendőrséget veszik igénybe az ellenzék lehetetlenné tételére. A közgyűlés után a bányamunkások nagy része otthagyta a szövetséget. November 2-án, amikor a közgyűlés javában folyt, Salgótarjánban 1200 bányász sztrájkba lépett. A sztrájkolok küldöttet választottak, akivel levelet küldtek Pestre a közgyűlésre. A közgyűlés átvette a levelet, melynek tartalma az volt, hogy mondja ki a közgyűlés az országos bányászsztrájkot azért a követelésért, amit a sztrájkolok állítottak fel: 15 százalékos béremelés és a 24 éven aluliaknak is fizetett szabadság. Ezen kívül a helyi sérelmek orvoslása."

26 A kommunisták már 1929 augusztusában kidolgozták az őszre tervezett mozgalom főbb követeléseit : 1. Bérjavítás. Ugyanis a szakmánybéreket állandóan csökkentette a vállalat, végül már szakmányonként 2 pengős kereset is előfordult. A bányászok havonta csak 18-20 műszakot teljesítenek s ennek megfelelően keresetük 80-90 Pengő, amely nem elegendő az 5-7 tagú család megélhetésére. 15 százalékos béremelést követelnek. 2. A helyi sérelmek között szerepel, hogy a lövéspótlékot 41 fillérről 23 fillérre csökkentették, a bányászok 6-10 km-t gyalogolnak a munkahelyre, mert az iparvágányon nem engedélyezik a személyszállítást. Továbbra is alkalmazzák a különböző büntetéseket a palás szónért (pénzbírság, munkából való kitiltás). 3. Az ifjúmunkásoknak két heti fizetett szabadság betartása. 4. A szervezkedést korlátozó rendszabályok megszüntetése. 5. A csendőrségnek a bányatelepekről való elvezénylése.

27 A bányamunkások az írásban megfogalmazott követeléseket október 30-án

28 nyújtották be a bányaigazgatóságnak. A vállalat figyelmen kívül hagyta a beadványt, nem tárgyalt a munkásokkal, hanem feltétlen megadást követelt. A munkások viszont azt hangsúlyozták, hogy ha az igazgatóság kijelenti, hogy a tárgyalást megkezdi, hajlandók felvenni a munkát. A közgyűlésen „a szociálfasiszták elítélték a sztrájkot, amire a küldöttek felháborodtak. Hogy a felháborodást csillapítani bírják és a csatlakozást elüssék azt indítványozták, hogy a sztrájkkérdést az újonnan megválasztott központi vezetőség tárgyalja meg. Az újonnan választott központi vezetőség olyan elemekből tevődött össze, akik megfeléltek a szociálfasiszták ízlésének,."

z9 Valójában 1929. november 2-án, a bányász közgyűlés második napján érkezett meg a baglyasaljai bányászok levele, melyben bejelentették, hogy 15 százalékos béremelésért, a szakmányberek rendezéséért és a helyi sérelmek orvoslásáért sztrájkba léptek. Kérték a közgyűlést harcuk támogatására. A küldöttek többsége lelkesedett, 103