Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)
Tanulmányok - Vonsik Ilona: Tények és gondolatok az 1929-es bányászsztrájkról
a kommunisták az általános sztrájk kimondása mellett foglaltak állást, de szavazásra nem került sor, mert a jelenlévő rendőrtanácsos figyelmeztette a közgyűlést, hogy ez nem napirendi pont. A sztrájkkal kapcsolatos állásfoglalást a megválasztandó központi vezetőségre bízták. A központi vezetőség választása során már a jelölésnél kimaradtak a kommunisták és a politikájukat támogatók, elfogadók. A baglyasaljai bányászok levelét Fodor József ismertette a közgyűléssel. E bejelentés fölötti vitában tízen vettek részt, a salgótarjáni kerületből Somoskői Péter, Hován József, Pinkusz Ernő, Bodó György és Eppich Albert mondta el véleményét. A hozzászólások tartalma ismeretlen. Ezt követően Bertrand Antal határozati javaslatot terjesztett elő, melyet feltehetőleg a közgyűlés előtt szövegeztek meg. Erre utal a határozati javaslat tartalma, melyben megállapítják, hogy a bányászok munkaideje, bére és munkaviszonya nem kielégítő. „Magáévá teszi a rendkívüli küldöttközgyűlés a bányatelepek dolgozóinak ama követelését, hogy a bérek az egész országban rendeztessenek olymódon, hogy az élet drágulásnak megfelelően a munkásság élet- és kultúrszükségletei kielégíthetők legyenek . . . felszólítja Magyarország bányamunkásságát, hogy az abban foglaltak megvalósításáért indítsa meg a szervezkedést, hogy a megindítandó küzdelem eredményesen befejeződhessék." 30 Tehát megindítandó és nem megindított küzdelem, mert szó sincs a baglyasaljai sztrájkról, és mint oly sokszor, most is csak a szervezkedésre szólítják fel a bányászokat. A hivatalos szakszervezeti állásfoglalás szerint a salgótarjáni kerületben a „munkásság . . . november elején minden előkészület nélkül sztrájkbalépett... A közgyűlésen résztvevő salgótarjáni küldöttek nagy része meglepetéssel értesült arról, hogy amíg ők Budapesten rendkívüli közgyűlésen tanácskoznak, azalatt odahaza sztrájk tört ki." Ez egyrészt valótlan, mert Somoskői Péter, Hován József, Eppich Albert illegális kommunisták voltak, következésképpen tudtak a sztrájkról, sőt az előkészítésében is részt vettek, de tudomással bírhatott Pinkusz Ernő is, aki a kommunistákkal szimpatizáló csoportelnök volt, másrészt alátámasztani látszik az Űj Márciusban közölteket, mely szerint a rendkívüli közgyűlésre nem az osztályharcos munkások küldettek. Továbbá: „A közgyűlés óriási többsége az általános sztrájk ellen foglalt állást." A közgyűlésen a központi vezetőségen kívül 29 csoport képviseletében 42 küldött vett részt. A salgótarjáni kerületből Orosz Márton, Princz Ferenc Somoskői Péter, Hován József, Pinkusz Ernő, Bodó György és Eppich Albert. De szavazásra nem is került sor, mert a megválasztandó új központi vezetőség hatáskörébe utalták. A választások során pedig a vezetőség többségében jobboldali összetételűvé vált, a kommunisták kimaradtak a vezetőségből. A salgótarjáni kerület küldöttei közül Princz Ferenc alelnök, Orosz Márton a felügyelő bizottság elnöke, Szekeres András jegyző, Gadó György Ferenc választmányi tag lett. 31 ,,November 2-án, mikor a sztrájk kezdődött, 1200 bányász lépett sztrájkba."^ Rendőrségi jelentés szerint november 2-án Baglyasalján 408 bányász kezdett sztrájkot, mert munkabér és lakbérpótlék felemelése iránti kérelmükre nem kaptak választ. A folytatólagos jelentés már arról számol be, hogy sztrájkbalópett Szánas, Sára, Géza, Albert, Rau,Kotyháza-akna ós Szánas lejtakna is, és összesen 1854 bányász sztrájkol. 33 A rendőrség politikai főcsoportjának jelentése a salgótarjáni sztrájkról a következőket tartalmazza: „A salgótarjáni medencében kitört váratlanul a sztrájk. A sztrájkot, amint megállapítható, az aknabizalmiak csinálták. Az aknabizalmiak nem szociáldemokraták, hanem kommunisták, vagy olyan szoc. dem. párti tagok, akik kommunista velleitásúak (érzelműek, beállítottságúak - V. I.). A sztrájkok itt-ott való felbukkanásának és sikerülésének egyik okát abban lehet látni, hogy a Bánya- és