Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)
Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Tények és adatok egy XIX. századi történetíró művészeti kapcsolatairól (Művelődéstörténeti műhelytanulmány)
világgal, és mi több olvasni valóm sem volt. Kijártam az erdőbe Buják vára romjaihoz, merengeni a múltakról, és pipa mellett építettem a légvárakat." Egyre előtérbe kerülő, s a költői foglalatosságát követő, háttérbe szorító, majd egészen felváltó tudományos munkásságának mindig is kedvelt tárgyköre maradt: a várak története, régiségek, (síremlékek, sírfeliratok, pecsétek, címerek) vizsgálata. Naplója (2. köt. 20. p.) tanulsága szerint, 1850. augusztusában: „Hozzá kezdtem kedvenc tanulmányomhoz: a történelemhez. Átkutattam saját könyvtáramban található ilyen munkát, és a magyar nők életére vonatkozó adatokat kezdtem egy nagy könyvbe jegyezgetni, úgy a régi várakról is." Tanúskodnak erről fennmaradt kéziratai is, melyek egyben azt a folyamatot is jelzik, hogy az irodalmi cselekvést, a költői munkálkodást egyre inkább az irodalom történeti megközelítése váltotta fel, maga a költészet is a tudományos vizsgálat, a történeti munka tárgyává vált. 23 Nagy Iván pályáján a költői kísérletezést 1850-től végleg felváltotta a tudományos kutató, alkotó munka, s a költői tevékenység csak játék formában, szórakozásként maradt meg. Bizonyítandó ezt egy feljegyzése arról, hogy 1886-ban baráti társasa gban rendeztek költői (fordítói) versenyt. 24 Verseinek áttekintése után úgy látjuk, hogy nem volt kimagasló és igazi költői tehetség, inkább tudatos kísérletező, próbálgató, de nem volt híján bizonyos érzékenységnek, fogékonyságnak, mit valószínűleg magányérzete (a család hiánya, szülei korai elvesztése) és betegségtudata (az állandóan visszatérő hidegláza miatt) is táplálhatott. Versei között vannak sikerültebb darabok. A versek elsősorban tartalmi szempontú vizsgálata feltárta, hogy költészetére hatással voltak — mikhez (olykor tudatosan is) igyekezett kapcsolódni, kötődni — ós így irodalmi ízlésének összetevőiként vehetők számba az alábbiak : •—- a nyelvismereten alapuló klasszikus tanulmányok, — a legjobb magyar hagyományok (Balassitól a reformkorig), — meghatározóan a korabeli áramlatok: a realizmussal elegy romantika és irodalmi népiesség, — és legkedveltebb költője Petőfi Sándor ós költői eszménye: a Petőfi-féle lírai realizmus. Mindezt a versek formai jegyeinek áttekintése is alátámasztja, megerősíti. 25 Végül is azt tartjuk: költészete azt példázza, hogy a romantika jegyében álló irodalmunk nemzeti jelleget (amit a népköltészetben és a történelemben keresett ós talált fel) és polgárosult arculatot öltött. Színházi — zenei élményei Ez a végkövetkeztetés érvényes színházi élményei tekintetében is, sőt bizonyos jellemzők itt sokkal egyértelműbben látszanak, hisz a színpadon az irodalom és közönség minden műfajnál közvetlenebb és szorosabb kapcsolata érhető tetten. Ugyanis itt a legelevenebb az ábrázolása annak, hogy milyen magatartást követelt a kor, mit mutatott fel példaként a nézőknek, és a legkonkrétabb megjelenése annak, hogy mit várt el a közönség, milyen (szín)művészetet igényelt. Nagy Iván első színházi élményei — már melyeket feljegyzésre, megörökítésre méltatott — 1844. nyarára estek. Elvégezvén Vácon az első évi theológiai folyamot, éppen a szünidőt töltötte Balassagyarmaton, mikor is augusztus 11-én Könyves Máté 6* 83
