Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Tények és adatok egy XIX. századi történetíró művészeti kapcsolatairól (Művelődéstörténeti műhelytanulmány)

Történeti tárgyú verseinek sokszor kiindulópontja is az volt, hogy személyesen találkozott egy-egy ilyen történelmi hellyel, és tudott, hogy egyidőben sok ilyen alkalma volt, csapatával különböző helyeken állomásozva, táborozva. Több versének kiinduló helyzete ilyen : — ,,Elboruló képzetimnek Bús hona te bérc orom! Rádtelepül a' múltakból Sírva növelt bánatom." (A Vérteshez, 1847. ápr. 18.) — ,, Üdvözöllek sík rónaság Mint történeti helyet. Megáll hantjaidon eszmélni A gondos emlékezet." (Zalán futása, 1849. júl. 16. Alpár) — Ilyen az 1849. aug. 15-én Facséton keletkezett verse is, az itt vitézkedett . . . hős borbély Ilona kezdetű, melyet azért említünk meg, mert e témának, a magyar nők, történelmi nőalakok életének, később tudományos munkásságában nagy szerepe lett. Egy hely azonban nemcsak valamilyen kiemelkedő személy, országos esemény szempontjából volt érdekes számára. Történelmi érdeklődésébe beletartozott a kulturális örökség, hagyomány, történelem-fogalmának szerves része volt a kultúra is. Még a csaták, a viszontagságos katonaélet közepette is : — a Somlyót, mint Kisfaludyt megihlető helyet szemlélte. (Somlyó, 1848. szept. 6. Noszlop) — Emlékezett kedvelt foglalatosság с1Г£ц síz olvasásra : „Hát mikor a szőlőben ittunk, és Rithmusokat őrlött szájunk, Az öreg gazdával ivás közben A Kis tükörből de sokat elrecitáltunk.," (Emlék karczolat, 1848. dec. 27. Mocsa) — Kölcseyre, mint követendő példára hivatkozott: „Kölcsey ezt monda egykor s most én is s utánna: Önérzés! te vagy a"! diadalmas bére, nem a' díj." (Önérzet, 1849. júl. 26. Kunszentmárton) — De végső soron a várak iránti egyre fokozódó érdeklődése, a régiségekhez (a műemlékekhez való vonzódása) is ide tartozott. Bujákon írt verseinek jelentős része, több mint 20%-a ilyen tárgyú volt. Elete, Bujákon művelt társaság hiányában — írta Naplójában (1849. okt.) — ,,annál egyoldalúbb volt, és elzarkozottabb, mert N. József gazdám, a falu xiri embereivel teljes ellenkezésben állott, csak parasztokkal társalkodott. Közlekedésem megszűnt a 82