Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Belitzky János: Az 1200 fős nógrádi önkéntes mozgó nemzetőr zászlóalj felszereléssel való ellátása (1848. aug. 21–szept. 13.)

olyai és kardjai csak csekély mértékben biztosították. A környékbeli nyugtalanságra ^hivatkozva csak a losonci nemzetőrség érte el, hogy számára, május 13-án, 200 darab őfegyver kiadását rendelte el a miniszterelnök a központi fegyverraktárból. — A vármegye pénztárát ennek a nemzetőrségnek a megszervezése nem érintette. Ez is magyarázata lehet annak, hogy megyei szervezete nem volt. Létszáma mintegy 560 fő.

4 A szervezés második szakaszánk a május 22-től július 20-ig terjedő két hónapot tekinthetjük. A május 22-i tisztújító megyei választmányi ülésen egyrészt az országgyűlési képviselőválasztások lebonyolításának, másrészt a Mészáros Lázár hadügymiminiszter által kívánt nemzetőr zászlóaljak felállításának az ügye képezték a kijelölendő főfeladatokat. A hadügyi rendelet végrehajtása érdekében bizottságot küldtek ki a fellelhető fegyverek összeírására, május 24-én pedig kiegészítették a nemzetőrök összeírásával megbízott korábbi bizottságot. Részletekbe menő határozatot hoztak az „önkéntes sereg" létszámának az egyes települések lakosságszámához való arányosításáról, az évi 100 ft-tal vagy ennél több jövedelemmel bírók soraiból népgyűlésen, sorshúzás útján történő kiválasztásáról, és arról is, ha a létszám így nem telne ki, akkor kisebb jövedelmű önként jelentkezők is besorozhatok. A kialakított századok a tisztjeiket, altisztjeiket és tiszteseiket maguk választották. Ilyen alapon, például, Balassagyarmaton három század, összesen 308 ember lett sorshúzás útján nemzetőrré, akiket azonban fegyverrel alig tudtak ellátni, ós a megkívánt gyakorlatokon is csak kisszámmal vettek részt.

5 Nemzetőrségünk szervezésének harmadik időszaka a hadügyminiszter július 13-i rendelete végrehajtásának a július 20-i és 21-i megyei választmányi ülésen történt elrendelésével vette kezdetét. A nemzetőrség létszámának emelése ekkor vált népfölkelés jellegűvé. Az így mozgósítottaknak a járási gyülekező helyekről július 31-ére Balassagyarmatra kellett volna vonulniuk és onnét augusztus 1-én Vácra, ahonnét hajókon jutottak volna el Bajára. Ez a nagy mozgósítás tette először igazi nagy próbára a szervezés, az élelmezés és a hadi felszerelés kérdéseinek megoldásával kapcsolatban a vármegye vezetőit. Július 20-án „e sereg élelmezése, felfegyverzése, zászlókkali ellátása, összevonulási pontok meghatározása, úgy a távozandó (megyei) tisztikarnak kik általi pótlása, s egyéb részletes intézkedések tétele iránti javaslat készítése" végett, Horváth Elek első alispán elnöklete alatt álló 24 tagú bizottságot bíztak meg. Ennek nemzetőri tanácsadó szolgálatot már teljesítő tagjai Lányi István balassagyarmati hadkiegészítő parancsnoksági főhadnagy és Répásy főőrmester voltak.

6 A szomszédos Hont vármegyében ekkor már jóval előbbre voltak a nemzetőrség fegyverbe szólítását illetően. Ott július 22-én már egybe is gyűlt a 6000 főt meghaladó „sereg", és onnét másnap, báró Majthényi László első alispán vezetésével, el is indult Vácra. Ez a nyilván a régi követválasztások „lelkes" hangulatában megyénken átvonuló tömeg Vácott sem tudta a sorait rendezni. „A komolyabbak belátták, hogy ilyen fegyelmezetlen sereggel mi sem érhető el, ezért a kormány az ő közbenjárásukra a honti nemzetőrséget néhány nap múltán hazarendelte". A kudarc oly nagy volt, hogy Majthényi július 30-án lemondott alispáni állásáról.

7 Valószínű, hogy vármegyénk vezetői előtt a honti nemzetőrség szervezése és összpontosítása körüli kapkodás ismeretes volt, mert a 24 tagú bizottság július 21-én igen megfontolt javaslatot terjesztett a megyei választmány elé. Ennek főbb pontjai a következők voltak: 1. Az elindítandó nemzetőrséget 200 főből álló századokba kell osztani. Ezek mindegyike választ egy kapitányt, egy fő- és két alhadnagyot, két őrmestert és ti40