Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Néprajz - Kapros Márta: Megesett lányok az Ipoly menti falvak társadalmában

partnercsere, nem volt ritka, hogy családos emberrel folytattak viszonyt vagy léptek alkalmi kapcsolatba. Életformájuk egyre ziláltabbá vált, a falu közössége egyértelműen elítélte, kirekesztette őket. Az elutasítás az illető szüleire is vonatkozott, hacsak azok meg nem szakították vele a kapcsolatot.

94 Ezekben az esetekben a leányanyaság a közösség szemében egészen más tartalmat nyert. A hagyományos társadalmi kereteken belül a 30-as évektől mind ritkább vidékünkön a leányanya, az utóbbi 20 évben pedig már csak elvétve akad. Ez természetszerűleg összefügg a művi abortusz legalizálásával, a fogamzásgátlás terjedésével.

95 A fiúk is jobban meggondolják, mióta a gyermektartás megállapításának, illetve behajtásának mindinkább biztosítottak a feltételei. Természetesen most is tudnak olyan házaspárokról, akiknél előbb született meg az első gyerek, mint kilenc hónap, de ennek már egyáltalán nem tulajdonítanak jelentőséget. Napjainkban is előfordulnak azonban esetek, amelyek a hagyományos gondolkodás továbbélését mutatják. Pl. Az egyik község tsz elnökének egyetemista fiától 1973-ban teherbe esett egy falujabeli lány, aki a tsz-ben dolgozott. A fiú családjának régi társadalmi presztízse van a faluban, nagyapja, dédapja bíró volt, s a legjobb gazdának számítottak a múlt század végétől. Bár a leány szüleinek vagyoni helyzete jelenleg jó átlagos, az ő eleik zsellérek voltak. A fiús szülők hallani sem akartak a házasságról, a falubeliek azt is tudni vélték, hogy az anya 100 000,— Ft-ot kínált fel a lánynak cserébe, ha elveteti a magzatot. A másik család azonban nem engedett. Megszületett a kislány, a bíróság megítélte a gyermektartást. A lány szüleinél él gyermekével, még mindig bíznak abban, hogy elveszi a fiú. A falu közvéleménye bizonyos megszorításokkal a leány mellett van. Ebben közrejátszik, hogy a fiú apja annak idején szintén családja ellenére vette feleségül az alacsonyabb gazdasági, társadalmi rangú, már terhes szeretőjét. Törvénytelen gyermek A megesett lányok, leányanyák helyzetének valós feltárásához hozzátartozik annak a kérdésnek érintése is, hogy a házasságon kívül született gyermekek sorsa hogyan alakult, illetve az anya erkölcsi vétsége milyen következménnyel járt a gyermekre nézve. Ennek megválaszolásában ismét csak tovább kell lépnünk az adatközlők általánosságban közelítő feleletein. A konkrét esetek felderítése szerint a közösség viszonyát lényegében az szabta meg, hogy a gyermek családjának milyen társadalmi rangja volt. Tekintettel arra, hogy — mint láttuk — általában a szegény lányok hozták világra gyermeküket, az elítélő magatartás nem pusztán az erkölcsi vétségnek tudható be, átszövi azt a módosabbak fennsőbbség-tudata, a gazdasági súlyból adódó erkölcsi biztonsága is. Eszerint tehát a gyermeknek — noha elismerik, hogy ő maga végül is ártatlan — viselnie kell anyja vétkének következményeit: ,,mevvót bélyegezve".

96 Ennek megnyilvánulását látták először is abban, hogy ,,az anyja nevit hurcolta", utóbb azonban a helyi hatóságok és mindinkább azon voltak, hogy az apa nevén anyakönyvezzék az ilyen újszülöttet. Kénytelen volt pajtásaitól eltűrni a gyakori csúfolódásokat : „fattyú";

97 ,,Nincs apád, csak anyád van!" — bár különben éppen úgy bevették a játékba, barátkoztak vele, mint bármelyik más gyermekkel.

98 Ha azonban a felnőtt társadalom valamelyik tagjával került összeütközésbe, azok már durvábban fogal330