Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)
Tanulmányok - Régészet - Feld István: Jelentés a salgói vár 1981–83. évi régészeti kutatásáról
X. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1984 RÉGÉSZET ARCHÄOLOGIE Jelentés a salgói vár 1981 — 83. évi régészeti kutatásáról Feld István Salgótarjántól északkeletre, jellegzetes bazaltoszlopok alkotta, 625 m magas, igen meredek sziklacsúcson emelkednek a városnak részben nevet adó középkori vár romjai (1. kép). Falainak műemléki helyreállításához kapcsolódva 1981-től lehetőségem nyílt az erősség módszeres régészeti feltárására. 1 Bár e munka még korántsem fejeződött be — csupán a felsővár kutatása zárult le, de a leletanyag értékelése még folyik —, eddigi eredményei már most is szükségessé teszik, hogy összefoglaljuk mindazt, amit a várról jelenleg tudunk. Történeti adatok A salgói vár történetének kezdetei szoros összefüggésben állnak Nógrád megye egyik legjelentősebb Árpád-kori főúri nemzetsége, a Kacsics-genus történetével. E nemzetség birtokában tűnik fel először a szűkebb környék az írott forrásokban, tagjait tarthatjuk nem csupán Salgó, de még számos más vár építtetőinek. A legkorábban a 13. század elején említett, jelentős országos tisztségviselőket is adó nemzetség eredete vitatott — jelenleg a horvátországi származtatás tűnik a legvalószínűbbnek 2 — s az egyes ágak pontosabb meghatározására, birtoklástörténetük korszerű feldolgozására sem került még sor 3 , az azonban bizonyosnak látszik, hogy Salgó várának első urai — a várról írt összes eddigi munka állításával szemben — a nemzetség Illés nevű, a 13. század első felében élt tagjától származnak. 4 Illés egyik fia volt az a Péter, akivel először 1246-ban találkozunk az oklevelekben, ekkor a füleki várbirtok határjárásában „Tarian" föld — vagy annak egy része — birtokosaként említik. 5 1265-ben egy másik határjárás kapcsán Bárkány—Szőlős környékén fekvő birtokáról esik szó 6 , 1268-ban egy ismeretlen nevű váráról értesülünk 7 , s utoljára 1271-ben szól róla írott forrás. 8 Péter testvérének, Simonnak utódairól először 1280-ban emlékezik meg oklevél, fiait, Simont és Miklóst ekkor „tarjániaknak" nevezik. 9 Közülük Miklós játszott jelentősebb szerepet, 1290-ben ott találjuk nevét azon a megegyezésen, melyet a Kacsicsok a Rátót-nembeliekkel kötöttek Zagyvafőn, a közöttük korábban lezajlott háborúskodás lezárására. Ebből értesülünk először — két másik, közelebbről ismeretlen ,,kastély" (castellum) mellett — a szőlősi várról, mely — úgy tűnik — a nemzetség Illéstől levezethető ágának birtokában volt, sőt hamarosan az említett két testvér lett egyedüli birtokosa. 10 Majd miután 1302 és 1308 között Csák Máté Nógrád megyét is fennhatósága alá vonta, Miklós is behódolt neki : az 1308-ban kötött kékesi szerződés szerint a „kiskirály" szűkebb szövetségesi köréhez tartozott, s még 1316-ban is 213
