Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Adatok egy urbanizálódó település „munkásjóléti intézményei” kialakulásához

1. Kiss utca 2 kéjnő 2. Menház utca 4 kéjnő 3. Somlyó utca 2 kéjnő 4. Salgó utca 2 kéjnő 5. Tátra utcának a Karancs utca torkolatától Godó János vendéglőjéig terjedő szakaszon 4 kéjnő 6. Karancs utca 2 kéjnő 7. Bányász utca 1 kéjnő 8. Kővár utca 1 kéjnő A 2. §. értelmében a kéjnők bármely utcában megjelenhettek május 1-től október l-ig 22 órától reggel 5 óráig. Október 1-től április 30-ig 20 óra 30 perctől reggeli 5 óráig. Ez időket megelőzően, vagy követően „kéjnőnek a férfi vendég szervezése céljából" tilos volt az utcán tartózkodni a városban. Kávéházat, italmérő helyet nem látogathatták, étteremben csak étkezés céljából tartózkodhattak. S végül a 4. §. szermt az a kéjnő, aki vét a rendelkezés ellen — mivel így kihágást követ el, az 1879 :XL. te. 81. §-a értelmében egy hónapig terjedő elzárással volt büntethető.

38 S végezetül néhány adatot tekintsünk át ebből a időszakból a közegészségügy helyzetéről. A városi tisztiorvos 1925-ben három népbetegségről beszólt: a tuberkulózisról, nemi betegségről és az alkoholizmusról. A városban és a környező telepeken évente (adatai szerint) 1 millió liter bor, 250 000 liter sör, és 5000 liter pálinka fogyott el, 30 milliárd Korona értékben.

39 Salgótarján város és környékén az utóbbi évtized alatt végbe ment fejlődés következtében a kórházi elhelyezkedés és ápolás nehéz lett. Új közkórházat kellett volna építeni — már 1927-ben a város vezetői szerint is. Ugyanis a népjóléti és munkaügyi miniszter felhívására adatokat gyűjtöttek a nemi betegség elleni küzdelem céljából és meg kellett állapítaniuk, hogy a Dr. Dörflinger János kórházi főorvos vezetése alatt működő 33 ágyas acélgyári kórház a nemi betegek részére nem tartott fenn ágyat. Hasonlóan a Dr. Takács Adolf irányítása alatt álló bányakórházban sem ápoltak nemi betegeket, mivel szakmai vezetés alatt álló osztályok nem létesültek erre a célra.

40 Nézzük néhány további adatot: 1926-ban Nógrád-Hont vármegye népessége 192 998 fő volt. Az orvosok száma Doros Gábor adatai szerint 66 fő, az egy orvosra jutó betegek száma pedig 2368 fő volt.

41 Egy másik forrás szerint 53 orvos volt a megyében, és az egy orvosra jutó beteg száma 3642 fő.

42 A városok számadatai tekintetében már nincs eltérés. Salgótarjánban 16 236 főre 18 orvos jutott, az egy orvosra jutó lakosok száma 902 volt. Balassagyarmaton ugyanekkor 11 084 lakos és 15 orvos volt, az egy orvosra jutó lakosság száma 739. Ezek alapján könnyen kiszámítható az 1000 lakosra jutó orvosok száma 1926-ban: Salgótarjánban ez a szám 1,1, Balassagyarmaton 1,4. A balassagyarmati Mária Valéria közkórházban 10—10 venereás ágy is volt szakorvos vezetése alatt.

43 Szakorvosok megoszlását tekintve Nógrád-Hont vármegyében 1927-ben az alábbi megoszlást találjuk : 207