Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Adatok egy urbanizálódó település „munkásjóléti intézményei” kialakulásához

elfogadta, ugyancsak elfogadta 1927. szeptember 30-án a vármegyei törvényhatósági bizottság is. Salgótarján R. T. Város szabályrendelete a prostitúcióról, (részlet) A prostitúciót a szabályrendelet 1/4. §-a lett volna hivatva megakadályozni. /. fejezet 1. §. Az 1879. évi 40. t. с 81. §-ában említett kéjnőnek tekintendő az olyan nő, aki a kéjelgést keresetszerűen űzi és mint ilyen a jelen szabályrendeletben foglalt határozmányokat megtartani köteles. 2. §. Aki a kéjelgést keresetszerűen űzi, anélkül, hogy magát bejegyeztetné, titkos kéjnőnek tekintendő. 3. §. A bejegyezett kéjnők: a) magánkéjnők (bárczás kéjnők, vagy igazolvány os nők), vagy b) bordélyos kéjnők lehetnek. 4. §. „Minden jelentkező nőt behatóan ki kell hallgatni azokra az okokra nézve, melyek őt a bejegyzésre késztetik, egyúttal komoly jóakarattal figyelmeztetni ezen elhatározásának súlyos következményeire." ,,ha ezen elhatározásra pusztán anyagi szükség készteti, akkor a már létező, vagy ezentúl létesülő jótékony egyletek, vagy intézetek bevonásával, esetleg egyéb alkalmas módon igyekezni kell az ily nőnek a tisztességes módon való megélhetéshez segédkezet nyújtani." 7. §. Kéjnő lehet 17 évnél idősebb nő, aki előzőleg férfival nemileg érintkezett. Bordélyházba csak olyan nő jegyezhető be, aki 20 évesnél idősebb. 8. §. 17 évnél fiatalabb nő a magánlakásokon lévő kéjnők közé csak rendőrkapitány engedélyével jegyezhető be. 1928. május 1-én a Salgótarjánban meglevő két bordélyházi engedély hatályát vesztette a 160 100/1926. В. M. rendelet 28. §-a értelmében. Új engedélyt nem adtak ki. 1933. november 28-án a Magyar Városok Országos Kongresszusa Salgótarján polgármesterének a következő levelet küldte: ,,A prostitúcióról alkotott szabályrendelet szabályozását a tiszti orvosi díjazás mikénti elintézése hátráltatja. Az előadó Bartó László min. titkár nem tud dönteni afelett vájjon a tisztiorvos arra köteleztessék-e, hogy díjtalanul lássa el a prostituáltak vagy pedig amennyiben ezért díjazás állapíttatnék meg, akként döntsön-e, hogy a város emelje fel a t. orvos munkadíjátalányát." 1934-ben még nem született meg a döntés. 1943-ban (!) megsürgették a szabályrendeletet. 1944. december 1-én ismét sürgették a jóváhagyást. 1945. október 6-án a prostitúcióról szóló szabályrendelet tárgyalása során a következő intézkedés született: „Intézkedést, sem nyilvántartást nem igényel."

33 A szabályrendelet alkotása közben megjelenik Clementis városi tisztiorvosnak tanulmánya Salgótarjáni város közegészségügyi viszonyairól. Ebben felsorolja azokat a negatívumokat, melyek kihatnak a közegészségügyi viszonyokra (lakásínség, munkásbarakkok, nemi betegek száma tekintélyes). A nemi betegségek legnagyobb részének véleménye szerint — eredete a titkos prostitúció. A rendőrségi felügyelet alatt álló prostituáltak közül havonta átlag egy, az egész létszám 5%-a utaltatik nemi betegség miatt kórházba. ,,A nemi betegségek túlnyomó részének a fiatal legé205