Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Adatok egy urbanizálódó település „munkásjóléti intézményei” kialakulásához

19. § „A kéjnők használatára, méhzuhany ülő és fürdő kádak készen tartandók, s különös gond fordítandó a tulajdonos részéről, — hogy a kéjnők a méhzuhanyt s ülő kádakat napontként, — egész fürdőt pedig havonként legalább kétszer használják." 20. § „Betegség esetén a gyógykezelésről a bordélyház tulajdonos gondoskodik, a gyógyköltségeket 30 napig minden leszámítás nélkül viselni köteles. Bordélyházban gyógykezelni nem szabad, hanem azonnal kórházba szállítandó." II. A kéjnőkről: 25. § ,,A város területén az esteli és éjjeli csavargás a cselédszemélyzetre is tiltva lévén, — kéjnőknek ily csavargás — és egyáltalán a bordélyház elhagyása a legszigorúbb büntetés terhe alatt tilos." 26. § „Kéjnőknek szeméremsértő ruházatban az utcákon vagy közhelyeken megjelenni, vagy az utcákon és közhelyeken illetlen magaviseletet tanúsítani tilos." 27. § „Nem szabad a kéjnőknek a bordélyház ablakán kinézni, kapuban álldogálni, — vendégeket beinteni, vagy csalogatni, nem szabad továbbá fejletlen ifjakkal különösen pedig tanulókkal érintkezni." III. Büntető határozatok 32. § „Azon kéjnő, aki ezen szabályrendelet reá vonatkozó határozmányait meg nem tartja, egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő." (1879. XII. 8.) A salgótarjáni szabályrendelet megalkotására már hosszabb időre volt szükség. 1923-ban még ugyanis sem vármegyei, sem városi rendtartás nem volt. Szabályrendelet alkotására pedig 1923. szeptember 13-i M. Kir. Allamrendőrségi irat szerint azért volna szükség „mert a feljelentésekben való törvényes el járhatóság ezt föltétlenül szükségessé teszi." A rendelet elkészítésénél a Budapest—Székesfőváros közgyűlése által alkotott 881—1008/907. kgy. számú szabályrendeletet ajánlották figyelembe venni. Ugyanis ez a szabályzat felelt meg (érvénybe 1909-ben lépett) a reglementáció modern erkölcsrendészeti követelményeinek. 1923. szeptember 29-én tehát megkérték Pestről a szabályrendeletet. A rendeletet a városi tiszti főügyész a helyi viszonyoknak megfelelően átjavította. (1924. január 9.) A rendőrkapitányság 1924. február 12-én a tervezetet véleményezte és 1924. július 4-ón Salgótarján r. t. város képviselőtestületének közgyűlése tárgyalta és elfogadta. A salgótarjáni szabályrendeletet a vármegyei törvényhatósági bizottság is jóváhagyta 1924. szeptember 30-án és így december 16-án felterjeszthették a belügyminiszternek. Budapestről 1927. március 22-én azzal küldték vissza, hogy a 160 100/1926. sz. rendelet értelmében dolgozzák át. (Ez a rendelet az összes azelőtt érvényben lévő intézkedések hatálytalanítása mellett az egész országra egységesen állapítja meg a prostitúció felügyeletének szabályait.) Az átdolgozott szabályrendeletet 1927. július 15-én a közgyűlés Salgótarjánban 204