Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Adatok egy urbanizálódó település „munkásjóléti intézményei” kialakulásához

Kovács Nándor községi képviselő úgyis mint helybeli plébános indítványozta, hogy a Benkő-féle házban a közelmúltban nyitott s ugyanazon udvarban — lakó családokra kellemetlen és megbotránkoztató Stwper-féle bordélyüzletet szüntessék be, s kellő lépéseket tegyenek az illetékes hatóságnál. „Tekintettel arra, hogy a kérdéses bordélyüzlet oly házban nyittatott, melynek telkén már felserdült leány gyermekkel bíró család is lakik s mert a bordélyüzlet ott létesítését nem csak ezen családok, de a szomszédok is kifogásolják, addig már felmerült és még felmerülhető panasznak elhárítása de közerkölcsiségi tekintetből is szükségesnek mondja ki a közgyűlés annak beszüntetését s annak eszközlésére járási főszolgabíró urat, mint illetékes hatóságot, ezen határozat beterjesztése mellett felkéri."

31 A felmerülő problémák hatására első megyei szabályrendelet a budapesti (1876, 1884) mintájára készült el 1891-ben Losoncon és 1897-ben Balassagyarmaton. Idézzük fel a losonci rendelet szellemét :

32 2. § ,,17 éven aluli nők üzletszerű kéjelgést nem gyakorolhatnak." 3. § Korcsmák, sör és kávéházakban, kávémérésekben kéjnőket tartani tilos, úgyszintén tilos a „légyott" házak tartása is. 6. § A bordélyház tulajdonos köteles üzletében csendet tartani . . . „Zenélés a bordélyházakban egyáltalán meg nem engedtetik." 7. § Nem mérhetnek szeszes italt, bort, pezsgőt, gyanús egyének feltűnő költekezéséről jelentést kell adni. 8. § „A bordélyháznak utcára nyíló valamennyi ablakai a belátás megakadályozása végett függönnyel látandók el, s ezen kívül az alsó ablak szárnyak csukva tartandók, — köteles tulajdonos felügyelni arra is, — hogy a kéjnők az ablakon ki ne tekintsenek, szeméremsértő ruházatban a házat el ne hagyják s a vendégek hívogatásától tartózkodjanak." 11. § 10 Ft-ig adósság fejében 1 rend öltözetet visszatarthat (a tulajdonos). 13. § „Tulajdonos az üzletében alkalmazott kéjnőtől, — lakás, élelmezés, fűtés, világítás, orvosi vizsgálat és mosás díj fejében havonként 30.—Ft-nál többet nem követelhet s ezen összegen a rendőrkapitány tudta és beleegyezése nélkül nem változtathat." A havi bérösszegek valamennyi kéjnőre egyenlők. 14. § „Kéjnővel hetente kell leszámolni. Heti keresetből a fenti összeg heti része levonandó, az ezen felüli összeg két egyenlő részre osztva, egyik rész osztalék fejében a tulajdonost illeti, másik része pedig a kéj nőnek korlátlan tulajdona marad." 15. § „Ha a kéjnő bevétele az ellátási költséget nem fedezné, a hiányzó összeg melynek fizetésére a kéjnő nem kötelezhető a tulajdonos vesztesége marad." 16. § Vizsgálatot a városi orvos szerdán és szombaton végzi. „Tulajdonos részéről pedig egyéb napokon tartandó. Vizsgálat díja személyenként 50 kr-ba állapíttatik meg." 18. § „Látogató használatára minden szobában glyczerin, tiszta fa-, vagy mandula olaj, szappan, langyos vagy hideg víz, halvány mészolvadék, —• mosdó és törülköző készen tartandó, — kívánságára köteles kéjnő, a méhzuhanyt látogató előtt használni, — az orvosi könyvet felmutatni, jogában áll azonban kéjnőnek is vendégét előlegesen megvizsgálni, — s az ezt meg nem engedőt szükség esetén a tulajdonos támogatása mellett visszautasítani. ' ' 203