Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Majdán Béla: Az első világháborút lezáró nemzetközi békeszerződések tényleges hatása egy magyarországi határmenti megyeszékhely ipari életének alakulására

különösebb szaktudás és főleg különösebb anyagi háttér, tőkebefektetés nélkül is meg lehetett kezdeni. Mindezen elmondottak után megállapítható, hogy a helyi tőkés nagyiparhoz hasonlóan, a korabeli megyeszékhely kisipara is — a trianoni békeszerződés következtében — „kettős" veszteséget szenvedett. így nem véletlen az, hogy a trianoni békeszerződést követő évtized végére megtörténik az is, amire szintén évtizedek óta nem volt példa Balassagyarmaton, nevezetesen, hogy az iparból élők aránya 25% alá süllyed (1930-ban 23,4%).

93 Ez idő tájt a balassagyarmati kisiparosság jelentős rétegének elszegényedéséről, számos kisiparos mester csődbe jutásáról számolhatunk be, amely a nagy gazdasági világválság idején éri el csúcspontját. Ekkor — tehát mindössze 5 esztendő alatt, 1928—33 között — kishíján száz önálló iparos megy tönkre, ill. adja vissza iparát. (A munkanélkülivé tett, szélnek eresztett iparos segédek és tanoncok összlétszáma még ennél is nagyobb.) 1928—33 között bezárt 98 iparosműhely

94 megoszlása a következő képet mutatja: Textilipar szabó 32 (!) kalapos kékfestő, ill. vegytisztító 5 1 Összesen : 38 iparengedély Élelmiszer és vegyipar pék hentes és mészáros 13 (!) 8 (!) cukrász 1 Összesen : 22 iparengedély Egyéb és faipar műszerész 4 . bognár 3 kárpitos borbély, ill. fodrász fogműves 1 1 1 fényképész könyvkötő 1 1 Összesen : 12 iparengedély Építőanyag és építőipar bádogos 3 asztalos 3 lakatos 2 villanyszerelő címfestő 2 1 Összesen : 11 iparengedély 165