Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Majdán Béla: Az első világháborút lezáró nemzetközi békeszerződések tényleges hatása egy magyarországi határmenti megyeszékhely ipari életének alakulására

előtt a fővárosi építkezéseken nagyszámban dolgozó nógrádi építőmunkások és napszámosok igényeinek megfelelően. A városi szeszüzem borovicska termelése 1931-ben pedig a minimálisra csökkent, „mivel Budapesten az építkezések majdnem teljesen megszűntek."

86 Az élelmiszeripari tőkés üzemek (3 szeszgyár, 1 gőzmalom, 1 vágóhíd, 1 jéggyár, 1 konzervgyár, 1 sajtgyár) működésének értékelésekor elmondható, hogy még ha azok gyakran nem kellően megalapozott vállalkozások voltak is, mégis valamilyen Balassagyarmaton — vagy a megmaradt gazdasági vonzáskörzetben — adott lehetőségekre próbálták tevékenységüket alapozni. Volt azonban Balassagyarmatnak két olyan újonnan alapított tőkés üzeme is, amelyek lényegében minden gazdasági feltételt nélkülöztek és létrehozásukat mindenekelőtt politikai szempontok vezérelték. Ez a frissen létrehozott két új tőkés üzem az 1920-ban alapított Mezőgazdasági Gépjavítóműhely és Szerszám árugyár Rt. és az 1921-ben megalakított „Bőrgyár Rt". Már az a tény is önmagában sokat elárul, hogy a Mezőgazdasági Gépjavító Rt. elnöke — a korabeli főispán — dr. Sztranyavszky Sándor (aki nem más, mint a későbbi belügyi államtitkár, a Gömbös-féle fasiszta Nemzeti Egység Párt elnöke, az Imrédy-féle kormány földművelésügyi minisztere ....), a Bőrgyár Rt. elnöke pedig nem kisebb személyiség, mint a Bethlen-kormány későbbi belügyminisztere, Scitovszky Béla. Mindkét üzem a korabeli gazdaságpolitikát visszatükröző, a gazdasági realitásokat politikai reményekkel (nemegyszer felelőtlen illúziókkal) helyettesítő helyi „keresztény gazdasági szervezkedések". Mindkét üzem létrehozásának legfontosabb céljáéi között szerepelt „a jelenleg munka nélkül szűkölködő szakmunkásokat megfelelő foglalkozáshoz segíteni",

87 vagyis az egyik legalapvetőbb politikai cél, kapjanak munkát, kenyeret mindazok a proletár elemek, akik a munkásmozgalom eszméivel hajlandóak szakítani. Tehát az uralkodó osztály (ill. annak helyi képviselői) inkább hajlandó megfelelő gazdasági feltételeket nélkülöző üzemeket jelentős anyagi támogatással fenntartani, csak ne kelljen a munkásmozgalomnak — és a helyi zsidó — tőkének újabb politikai engedményeket adni, mert az a feudális előjogok maradványainak végleges letűnését, a történelem lomtárába való kerülését vonná maga után. Nem véletlenül írja dr. Sztranyavszky Sándor főispán a Mezőgazdasági Gépjavító Rt. elnöke az üzem tevékenységéről Bethlen miniszterelnöknek megfogalmazott jelentésében: ,,A gyár 70 keresztény munkással dolgozik és csak olyan munkás nyer a gyárban alkalmazást, aki szociáldemokrata szervezetnek nem tagja. Egy ízben történt kísérlet szociáldemokrata szervezet becsempészésére, de azt magam leleplezvén, 14 munkást azonnal letartóztattam és a gyárból kizárattam . . . Ezt a gyárat egy zsidó magánvállalkozótól vettük meg, legnagyobb részt keresztény gazdák és a Balassagyarmati Takarékpénztár Rt. Ma már az alkalmazottak között egy zsidó sincs, az igazgatóságban pedig csupán egy zsidó bérlő foglal helyet."

88 E dolgozat nem tartja feladatának a korabeli helyi politikai élet elemzését, mégis annyi utalást szükséges tenni, hogy Balassagyarmat tőkés üzemeiben a trianoni békeszerződést követő évtizedben az antiszemiztizmus, az antikommunizmus, az irredentizmus és a nacionalizmus elemei egyaránt megjelentek. A korabeli helyi iparpolitika sajátos vonása volt, hogy igen korán — jóval a Gömbös-féle totális fasizmus kísérlete előtt (amelyben többek között Sztranyovszky Sándornak is jelentős „érdemei" voltak) — Balassagyarmaton már a Mussolini-féle módszerek alkalmazásának célravezető voltáról cikkeznek a helyi sajtóban. Hogy a Balassagyarmaton meghonosodó „új iparpolitika" — a bevezetés gyorsaságát illetően — országosan is az élenjárók közé került, abban nagy szerepe volt annak, hogy a megyeszékhely a trianoni békeszerződés következtében •— az országos ásvány- és nyersanyaghiány közvetett hatásán 160