Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Majdán Béla: Az első világháborút lezáró nemzetközi békeszerződések tényleges hatása egy magyarországi határmenti megyeszékhely ipari életének alakulására

túlmenően — elvesztette saját, közvetlen ásvány- és nyersanyagforrásának jelentős részét. Nógrád vármegye határmenti megyeszékhelye ipari életének tehát a trianoni békeszerződés (közvetett és közvetlen) veszteségeket okozott. Mindez természetesen részben magyarázza, de semmi esetre sem menti fel a helyi iparpolitika — átlagosnál is gyorsabb — ,,új vágányokra" való helyezését. Joggal mondható el azonban az is, hogy nemcsak a helyi tőkés nagyipar, hanem a helyi kisipar életében is ,,kettős veszteséget" okozott a trianoni békeszerződés. A közvetlen veszteség mindenekelőtt abból fakadt, hogy a megyeszékhely korábbi gazdasági gravitációs körzetéhez tartozó területek közül az Ipolyság—Korpona—Losonc és az Ipoly folyó által határolt félkörívbe eső falvak (a volt Hont-vármegye jelentős része, valamint a Losonc—Balassagyarmat közötti volt nógrádvármegyei helységek — összesen mintegy 40—45 település) szintén az új államhatáron túlra kerültek, közvetlenül is dezorganizálólag hatva Balassagyarmat gazdasági életére, ami a helyi kisiparosság számára oly fontos Ipolyon-túli parasztságnak, mint számottevő megrendelő rétegnek az elvesztését is eredményezte. E közvetlen hatás mellett a paraszti megrendelők számának további csökkenéséhez — közvetetten — hozzájárult a magyar parasztság helyzetének általános romlása is. Az új határon belüli — Balassagyarmat megmaradt vonzáskörzetéhez tartozó — falvak parasztságának helyzete az évtized végére nyomorúságossá vált. ,,Mind általánosabban tapasztalható, hogy a f. év tavaszán különösen nagy mértékben s a termelőkre kedvezőtlen feltételek mellett vásárolják össze a vidéki kereskedők gazdáinktól az 1929. évi búza termésüket. A búza előre való lekötése olyan alacsony és a jelenlegi tőzsdei értékeléssel arányban nem álló árakon történik, hogy ezáltal a gazdaközönség nagy része jelentékeny anyagi károsodást szenved. Tudunk 16—18 pengős kötésekről is, de a fizetett legfelsőbb árhatár sohasem haladja meg a 20—21 pengőt, akkor, amikor a tőzsde ugyanezt a búzát októberre 26—25,50 P-re.értékeli."

89 A megrendelők számának csökkenése nemcsak a paraszti megrendelők számának radikális csökkenéséből fakadt. Megváltozott ugyanis a helyzetük a környékbeli földbirtokosoknak, ül. bérlőknek — különösen azoknak, akiknek földbirtokaik, ill. bérleményeik az Ipolyon-túli területekre estek. Számottevően romlottak a hivatalnokdzsentri réteg megélhetési lehetőségei is. Ebben a gazdasági helyzet általános romlása közvetett szerepet játszott. Ugyanekkor — a közvetett okok mellett — a hivatalnok-dzsentri réteg helyzetének romlásához közvetlen, helyi okok is hozzájárultak. Ez utóbbiak sorából mindenekelőtt az emelendő ki, hogy a volt felvidéki (részben a volt erdélyi) hivatalnokok egy jelentős számú csoportja telepedett le Balassagyarmaton ahol a hivatalnokréteg aránya eddig is rendkívül magas volt. Ugyanekkor — ugyancsak közvetett és közvetlen okokra egyaránt visszavezethetően — romlott az I. világháború előtt oly virágzó kiskereskedelem helyzete is. Ebben az általános gazdasági visszaesésen túlmenően egyrészt a Balassagyarmat gazdasági vonzáskörzetéhez tartozó falvak jelentős számának elvesztése, másrészt a trianoni békeszerződést követő évtizedben útjára induló zsidóellenesség is jelentősen közrejátszott. Az antiszemita diszkrimináció természetesen nem volt hatás nélkül a helyi zsidó kiskereskedők rétegére sem. Ezt részben alátámasztja az a statisztikai adat is, miszerint Balassagyarmat történetében évtizedek óta először, a zsidóság aránya csökkenő tendenciát kezd mutatni. Az elvándorlás lassú megkezdésére — alapvetően a zsidóság balassagyarmati közhangulatának romlására — utaló tény, hogy a trianoni békeszerződést követő évtized végére a zsidóság aránya — az összlakossághoz viszonyítva — 25% alá csökken. A zsidó kiskereskedő réteg számának csökkenése, közér. zetének romlása kedvezőtlenül hatott a „keresztény" kisipar nyersanyaggal való ellá_ И 161