Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Művészsors a XIX. század végi Nógrád megyében (Kubányi Lajos)

tünk a megye művészeti életének irányításába, illetve annak hiányában a megyei politika néhány érdekességébe. Magyarország a millenium lázában égett a kilencvenes években. Minden megyében határozatok születtek a nagy évforduló méltó megünneplésére, és a kormány is elhatározta, hogy ebből az alkalomból rendkívül látványos ünnepségsorozatot hirdet meg. Ennek egyik eleme lett volna az, hogy a magyar történelem kiemelkedő eseményeit megfestetik, s ezáltal az elfeledett magyar történelmi festészet rehabilitációjára is sor kerül. Csak ott volt a baj, hogy több téma volt, mint festő, azaz rendkívül kevesen voltak azok, akik a történelmi kompozíció megalkotásához értettek. Ezért fordulhatott elő, hogy olyan festőket kellett felkérni, akik addig egészen más jellegű alkotásokat készítettek — mondhatnánk futószalagon—, s ecsetjük alól igen furcsa alkotások kerültek most ki. Lyka Károly

47 ezekről az évekről szóló művében igen szemléletesen sorolja fel, miként festette meg a keleti háremképek specialistája a zentai ütközetet, az alföldi parasztok piktora Zrínyi Ilona munkácsi históriáját, a cigányképek szakértője Zsigmond király és Czillei Ulrik találkozását. ,,A festők, hogy ezekkel a föladatokkal megbirkózhassanak, kénytelenek voltak történeti könyvek betűiből meríteni az ihletet, a Nemzeti Múzeum régiségtárából kihalászni a történeti ruhákat, kardokat és csizmákat, hogy azokat ráfesthessék nagy képeikre, amelyekhez egyébként sem volt semmi érzelmi közük." — írja Lyka a rá oly jellemző szarkasztikus iróniával. így aztán több mint két tucat történelmi festmény készült az ezredévi kiállításra. Ismert és ismeretlen nevek kavalkádja ez a névsor; Benczúr Gyula, Feszty Árpád, Bihari Sándor, Madarász Viktor, Than Mór mellett ott szerepel Angyalfy Erzsébet, Dudits Andor, Gyárfás Jenő, Hanula József, Koroknyai Ottó stb. Nógrád megye is ott volt a résztvevők sorában. A vármegyei Törvényhatósági Bizottság mellett működött egy Képzőművészeti Bizottság is, amelynek tevékenysége ugyan formális volt, de ekkor ők döntöttek a milleneumi ünnepségek ilyen jellegű rendezvényeiről. Tagjai között találunk a megye történetéből ismerős neveket is, akik bizonyos fokig tágabb látókörrel rendelkeztek; Madách Pál, Nagy Iván, Tihanyi Ferenc, Mocsáry Ödön — de a többiek a helyi provincializmust képviselték.

48 Ez a bizottság 1894. november 19-i ülésén döntött úgy, hogy a megye történetének azt az eseményét festeti meg, amikor 1594-ben Nógrád várának kulcsait a török átadja a várat visszafoglaló Pálffy Miklósnak. A kép megfestésére pályázatot hirdetnek ki, s az alkotót 5000 Ft tiszteletdíjban jutalmazzák. Ezt a pénzt eredetileg egy „Milleniumi emlék" című oszlop felállítására akarták fordítani, de inkább úgy döntöttek, hogy ,,egy csekély múbeccsel bírható emlékoszlop helyett egy századokon át maradandó történeti képet" festetnek. (Nem lehet tudni mi állt e változtatási szándék mögött ; a kormány törekvése vagy más megyéktől szerzett hírek.)

49 A közgyűlésen rögtön vita bontakozott ki a kép szükségessége felől. Szontagh Pál, Pajor István azt javasolták, inkább fordítsa a megye ezt a pénzt valami fontosabb célra, amiből több haszna lenne a jövőnek mintsem ilyen alkalmi festményt készítessenek. Az alispán, majd a főispán felszólalása azonban eldöntötte a vitát a kép megfestése javára.

50 Ezen a bizottsági ülésen döntöttek úgy, hogy Kubányi Lajostól tíz (!) képet rendelnek a millennium alkalmából. A képek darabját 100 Ft-val mérték. ( Ebbe benne volt a keretezés ára is.) A képek közül már csak kettő maradt fenn ; N ógrád vára és Fülek vára. Elkészült még a Gács várát és a Kékkőt ábrázoló kép a v ár sorozatból. Megfestette még Balassagyarmat és Losonc látképét, valamint négy élet119