Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Művészsors a XIX. század végi Nógrád megyében (Kubányi Lajos)

képet ; Ludányi lakodalmas menet, Szüret Jobbágyiban, Tót aratók kalászkoszoriival, Palócház.

51 A megye kiírására 10 vázlat érkezett be (köztük Kubányié is.). 1895 májusában az országos képzőművészeti tanács összeült, hogy döntsön a jelöltek közül. Nógrád megyét Pulszky Ágost és Marczali Henrik (!) képviselte. A döntés alapján Pap Henrik kapta a megbízást, aki 9 szavazatot kapott. Kimnach László egyet, a többiek egyet sem.

52 Pap Henrik képe elkészült, impozáns alkotás lett 6 méter magas és 4 méter széles. (Kubányi is beszállította a megrendelt 10 képet 1896-ban a megyeházára.) Ennél több jót nem is lehet elmondani a képről. Lyka Károly is rosszallóan ítélte meg, s Keleti Gusztáv is hasonló módon nyilatkozott a képről; „Mint jó iskolaképet köszöntjük, szabatosan festettnek, konvencionális módon komponáltnak elismerjük, de mélyebb hatást nem kelt az ábrázolás által."

53 (Pap Henrik képét állítólag Balassagyarmaton a vármegyeháza kistermében helyezték el a milleniumi kiállítás után.) Kubányit azonban nem hagyta nyugton a kudarc. Két esztendő múlva megrendelés nélkül is megfestette a maga történelmi képét, mégpedig Nógrád vára kulcsainak átadása címmel. (Tehát összemérte erejét Pap Henrikkel.) E művészi párviadal eredményét szükségtelen itt felmérni. Kvalitásaiban azonos szintű művészek festették meg ugyanazt a témát, s megközelítően ugyanolyan művészi eredményre jutottak. A történelmi festészet megannyi sablonját felhasználták. Pap Henrik képén a kulcsokat átadó török (hatan vannak mindössze) a vár alatt adják meg magukat. Kubányi a jelenetet közvetlenül a vár kapuja elé helyzi s megközelítően azonos török csapatot sorakoztat fel a magyarokkal szemben. (így itt a győzelem morális értéke is nagyobb lett!) A vár mindkét esetben fiktív vár. Pap Henrik képe a kidolgozottabb, a történelmi képek megannyi kellékével felszerelve: pompázatos ruhák, remekmívű fegyverek, szép zászlók stb. Kubányi képén nem ezekre a részletekre ügyel, noha a jelenet beállítása nála is hasonlóan hatásos. Szemünket azonnal megragadja a kép közepén álló gyönyörű fehér paripa (Pálffy Miklós ül rajta amúgy), s a kép bal szélén egy ismeretlen vitéz ül egy legalább ilyen szép, fekete lovon. Ha Kubányi beadott vázlata ez volt, amit később megfestett, igen nehéz elképzelni, minek az alapján dönttöt a bíráló bizottság Pap Henrik mellett. Kétségtelen, hogy Kubányi képe semmiben sem marad el pályadíjnyertes művésztársáé mellett. Oltárképei Kubányi Lajos életművében igen jelentős helyet foglalnak el oltárképei. Gyakorlatilag művészi pályájának teljes időszakát felölelik, hiszen az első ismert képet 1888-ban festette, az utolsó datáltat pedig 1909-ben. Jelenleg 15 oltárképét ismerjük, ebből mindössze három van Nógrád megyében, a többi Szlovákiában, az egykori történeti Nógrád megye falvaiban. Legtöbb képét evangélikus templomokban találjuk, de festett katolikus templomok részére is oltárképet. A képek lelőhelyei; Bér, Balassagyarmat, Szécsény valamint Alsóesztergály (Dőlné Strehare), Felsőesztergály (Horné Strehare), Kiscsalomja (Mala Calomija), Turicska (Turicky), Gács (Halic), Ipolyróna (Rovnany), Vilke (Velkán Iplom), Korna (Krná), Málnapataka (Málinec), Polihnó (Polichno), Libercse (Luborec), Nagykürtös (Veiké Krtis). 120