Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Spáczay Hedvig: Madách Imre hadbírósági perének nyomában

gyarmatra, s innen másolatban ment tovább, — felsorolja azokat a személyeket, akikkel Madách Imre és rokona, a nála lakó és hasonló gondolkozású Majthényi Pál érintkezett. Ezek alapos megfigyelés alatt álló személyek. 1. Frideczky Lajos, tereskei lakos, a forradalom előtt megyei főjegyző, a forrada­lom alatt parlamenti küldött, később felügyelő, politikai állásfoglalása forradalmi, az uralkodóház ellensége. 2. Fráter Pál rédei, Heves megyei lakos, a forradalom előtt első alispán Nógrád megyében; a forradalom alatt annak élére került ugyancsak Nógrád megyében; forradalmi hitvallású, inkább ellensége, mint barátja az uralkodóháznak, nem gya­kori vendég Madáchnál. Terveinek kivitelezésében energikus, tevékeny egyén. 3. Rakovszky Kálmán, tereskei lakos, a forradalom előtt és alatt állástalan volt. Hitvallása forradalmi, ellensége az uralkodóháznak, pártjának csak visszhangja, nem tevékeny ember. 4. Huszár Károly, tereskei lakos, táblabíró Nógrádban, konzervatív, mérsékelt ; a forradalom alatt és most is visszahúzódó, nem nevezhető forradalmárnak, de a je­lenlegi állapotokkal nincs megelégedve, sajnálja az összeomlást és a mostani kormány­nak inkább ellensége. 5. Lisznyai Kálmán, főleg Pesten lakik, a forradalom előtt megyei aljegyző, a forradalom alatt történetíró a forradalmárok oldalán. Mindig a forradalmárok tábo­rában volt. Forradalmár, ellensége az uralkodóháznak, most költészettel foglalkozik, beszédei izgatóak, nem sokszor volt Madáchnál, de ha lehetett, mindig hosszabb ideig. 6. Huszár István a forradalom előtt szolgabíró, amikor Majthényi László királyi biztosként Nógrádba érkezett akkor főszolgabíró, a cs. kir. csapatok visszavonulása után és a felkelők megérkezése során Görgey táborába ment és itt megsebesült, harc­képtelenné vált. Hitvallása inkább forradalminak mondható, gyakran volt Madách Imrénél és Majthényi Pálnál. 7. Huszár László szintén Huszár Károly fia, sohasem viselt hivatalt, iskoláinak befejeztével csak mezőgazdasággal foglalkozik. Politikai véleménye apjáéval azonos. Gyakran látogatja mindkét (Madách és Majthényi) házat. 8. Paczolay Nárcisz debercsényi lakos, a forradalom előtt dühösen konzervatív beállítottságú, majd a forradalom alatt nemzetőr kapitányként szolgált és a nógrádi zászlóaljat vezette. A forradalom után Debercsényben lakott családja körében. Forradalmi beállítottságú, gyakran van Madáchnál és Majthényinál. 9. Baloghy István a Hont megyei Ballogh-ban lakik, idegen megyéből származik, így nem ismeretes a gondolkozása. Sokat jár Majthényi Pálhoz, akinek lányát fogja feleségül venni. 10. Blaskovits Pál Luka Nyényén lakik Hont megyében, meggyőződése forra­dalmi, gyakran jár Madách Imréhez és Majthényi Pálhoz. 11. Bekény János Kishalápon lakik és mint táblabíró az ellenzéki párt híve, a forradalom alatt egy önkéntes csapat kapitánya, a forradalmi kormány javára egy salétrom-műhelyt állított fel Halápon. A forradalom után elfogták, később elenged­ték. Forradalmár, ellensége az uralkodóháznak, gyakran megfordul a Madách- és Ma j thényi - házban. 12. Trápler Mihály 56 , szügyi lakos, gazdálkodó, olyan egyén, akinek politikai állásfoglalását nem lehet megállapítani. A forradalom előtt nem szolgált, a forrada­lom alatt csak rövid ideig volt szolgabíró, gyakran látogatja Madách Imrét és Majthé­nyi Pált. 13. Szilany Miklós 57 , most Szügyön lakik, feleségének gazdaságában dolgozik, 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom