Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Spáczay Hedvig: Madách Imre hadbírósági perének nyomában

2. Protmann — KampenJiez. Pest, 1852. október 20. Nagyrészt az előbbi iratokban már ismertetett adatokat tartalmazza, amelye­ket fölösleges ezúttal is ismételni, mindössze egy mozzanatra érdemes kitérni, neve­zetesen a Protmann által is idézett Podhorszky Mária-féle vallomásra. Podhorszky Mária lánya volt az iratokban sokat emlegetett Podhorszka asszonynak, Annának. A Bonyhády Gyula-féle jelentéseknek és a Kapu András-féle vallomásoknak nem lett volna teljes hitele egy olyan jól képzett —, azt is lehet mondani, minden hállyal megkent rendőrségi embernél mint Protmann, ha nem támasztják alá más oldalról is. Az a bizonyos „másik oldal" ebben az esetben a fiatal Podhorszky lány volt, akitől — nem tudni milyen módszerrel — de sikerült terhelő vallomást kicsikarni. 108 Ebből a vallomásból érdemes pár mondatot idézni : „Podhorszky (Mária — S. H.), Aradon született, 22 éves katolikus, hajadon, leánya annak a Podhorszky inspektornak, aki a Forrai grófi birtok felügyelője volt. Anyjával együtt lakik az alsó Dunaparton, a 33. szám alatt és bevallotta, hogy ő ez év júniusában vagy júliusában egy barátnőjének javaslatára egy bizonyos Aladár nevű egyénnel találkozott, aki megmutatott neki egy német nyelvű Kossuth levelet, amelyben Kossuth gerillabandák alakítására buzdított, s hogy ezeket a Mátra-irá­nyában vonják össze. Augusztus vége felé Kossuth egy nagyobb katonai erővel betör az országba és addig tartsák magukat ahogy lehet." „. . . Varga a szervezést megkezdte, s ahogy Podhorszky tudja, több fiatalember csatlakozott hozzá. Azt is elmesélték Podhorszkynak, hogy Nagy letartóztatása után, aki a gerillák vezére volt, egy bizonyos Mikulay lett az utódja. Podhorszky vallomása azért nagy jelentőségű, mert vallomása nagy mértékben alátámasztja a Gyulán letartóztatottak vallomását a politikai gerilla bandákkal kapcsolatosan. Mivel hogy Podhorszky a letartóztatott majd szabadon engedett Kulmann Jakab hivatalnokkal is kapcsolatban volt, aki, akárcsak a felesége, politikai gyanú­sított volt, mint akinél a gerillatagok találkoztak — ennek következtében a lakásán, nála is házkutatást rendeltek el". 109 3. Az Informationsbüro-nál (1108. szám alatt) irattározott jelentések a Madách és Hinkó üggyel kapcsolatban. A jelentéseket összefogó iratra — 1852. november 16-án — Prodomo-szerűen csak annyi van ráírva, hogy „Hinkó János és Madách Imre gerillákkal való kapcso­latának ügyét átadják." Hogy kinek, az sajnos nem derül ki. Viszont igen figye­lemre méltóak az ide csatolt felterjesztések, illetve jelentések. a) A Cs. kir. 7. csendőrezred Kempen von Fichtenstamm altábornagynak, a csendőrség felügyelőjének és a rendőrség főparancsnokának Bécsbe. Nagyvárad, 1852. november 2. Mellékelten megküldi az 5. csendőr ezredtől beérkezett, illetve tudomásukra jutott anyagot, amely Hinkó János házkutatására vonatkozik. A házkutatás során lefoglaltak tiltott iratokat és pénzt, amit a pozsonyi hadbíróság elkobzott tőle. „Madách Imréről is jön majd anyag, akinél nem tartottak házkutatást, mert neve­zett személyt a Pozsonyi katonai törvényszék már letartóztatta." 110 Aláírás : Mangelberger alezredes 7 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom