Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Spáczay Hedvig: Madách Imre hadbírósági perének nyomában

végéig voltam. 1852 februárjában ismét Pestre kerültem. Németh révén megismer­kedtem Meszlényinevel és Podhorszky asszonnyal, Meszlényinétől tudom, hogy fivére, Kossuth forradalmat szervez Magyarországon, mely 1852 őszére kitör. Azt ajánlotta, menjek Törökországba, ahol már gyülekeznek az emigráns magyarok, onnan jönnek majd be az országba. Kossuth Anglia és Amerika támogatását már megszerezte. Felismertem környezetében egy Makh nevű tüzérparancsnokot, aki ügynök volt és a forradalom megszervezésével foglalkozott. Figyelmessyt is ügynökként ismertem meg. A kihallgatást március 14-én folytatták : Németh említette, hogy Figyelmessy Kossuth-ügynök és közvetlen kapcsolatban van Kossuthtal. Egy vendéglőben láttam először Figyelmessyt, aki már tájékozott volt a személyemre vonatkozóan. Említette, hogy ő eddig is támogatott, de most már az új forradalom szervezésében komoly szerepem lesz. Azt mondtam, nem nagyon hiszek az új forradalomban, mire egy fekete bőrtáskából — annak titkos rekeszéből — egy felhívást mutatott Kossuth aláírásával és leveleket. A felhívások magyar nyelven íródtak, azokat nem értettem. A levelek különféle személyek címére érkeztek. Az egyik levél Lovassy névre szólt, akiről Figyelmessy azt mondta, hogy gerilla vezér. Titkos írású leveleket is mutatott. E levelek egyikén azt olvastam, hogy Kossuth és Franciaország egyetértenek és felszabadítókként jönnek Magyarországra. Figyelmessy felkért, hogy csatlakozzam a forradalmárokhoz, pénzt és szállást ígért. Beleegyeztem. Egyik Kossuth-levelet nálam hagyta és Podhorszky kisasszony­hoz, majd Varga Jánoshoz küldött. Utána a Mátrába kellett volna mennem, hogy felvegyem a kapcsolatot Lovassyval, aki ott gerillavezér és gerillabandát szervez. A vendéglőben ismerkedtem meg Jóskával, aki Hunyadi-honvéd volt és Csernovics­csal, aki Damjanich sógorának adta ki magát. Ők Vargával együtt elhatározták, hogy velem együtt fognak a Mátrába utazni. 60 Forintot kaptam útiköltségre azzal, hogy ha majd ezrekre lesz szükség, akkor Lovassy a rendelkezésemre fogja bocsátani. Nekem és Jóskának nem volt útlevele, Varga József fakereskedőként utazott útlevéllel, Csernovics pedig egy ismeretlen nevű asztalossegédtől kapott útlevelet. Három hétig kerestük a gerillákat a Mátrában, a Gerencvár romjainál, préshá­zakban, pincékben laktunk és megkérdeztünk minden kondást, juhászt, láttak-e ezen a tájon bujdosókat. Ezalatt az idő alatt rablásra vagy lopásra egyszer sem vetemed­tünk. Csernovics már az első napokban elhagyott bennünket, mi többiek visszatér­tünk Pestre. Figyelmessy közölte velünk, hogy csendőrök kutattak a gerillák után, azért még mielőtt mi megérkeztünk volna, elhagyták azt a területet. Debrecenbe irányított, ahol vásár lesz és ott kellett volna egy gerillatalálkozónak lennie és ott kaptunk volna pénzt is. A szükséges útlevelek megszerzése után Török­országba kellett volna mennem, ahol Skanderbey hadseregébe felvettek volna. Belgrádban találkoztam volna Figyelmessyvel, ahol ő már várt volna. Törökország hadjáratot indít Montenegró ellen és a magyar csapatok akkor áttörnek Magyaror­szágra, ahol addigra sikerül a forradalmat kellő mértékben előkészíteni. A betörés négy helyen következik majd be: a tenger felől, ahol a hajók már készen állnak — akkor azt mondták, hogy tengeri kalózok hajói állomásoznak ott. Pesten ismerkedtem meg Erőssel (Káldor). 49 Hajnik Márton kárpitos segéd is Vargával utazott Debrecenbe. Kevéssel Debrecenbe való érkezésünkkor elfogtak bennünket, mivel azon a környéken rablás történt és gyanúsaknak találtak bennünket, mivel mi is öten vol­tunk. (Szőke, Kapu, Káldor, Varga, Aladár.) 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom