Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)
Tanulmányok - Spáczay Hedvig: Madách Imre hadbírósági perének nyomában
A kihallgatás 1853. március 17-én folytatódik: A kitörő forradalomról Debrecenben kellett volna közelebbit megtudnunk. Célja Magyarország függetlenségének kivívása. Kossuth kapcsolatban van Mazzinival, Hinkellel és más külföldi forradalmárokkal. A kapcsolatot ügynökök tartják fenn, mint pl. Figyelmessy és Makh. . . . Úgy hallottam, hogy Anglia és Amerika pénzzel támogatja Kossuthot, Mazzini és Kossuth pénzt vagy sorsjegyeket adott ki, állítólag, de én még ilyen pénzt nem láttam. Pesten egy bizottság intézi a forradalom ügyét. Lovassy állítólag osztrák joghallgató, nem ez a valódi neve, de a gerillák alparancsnoka, Káldor többet tudhat róla. Varga Jánosról még elmondhatom, hogy az ő lakásán történt a gerillaszervezés. ... Skrzetulsky egy újabb, 1853. október 8-i vallomásában 180 fokos fordulatot tett, „bevallotta", hogy korábbi vallomásai nem felelnek meg a valóságnak, mert az említett Kossuth-levelet ő maga készítette, s mindezt azért tette, hogy maga köré gyűjtse a magyar patriótákat és megtévessze őket. Azért mondta el most az „igazságot", mert az ígért általános amnesztia egyik időpontról a másikra tolódik és szeretné remélni, hogy ezzel a „vallomással" kegyelmet kap. 50 Magyar Országos Levéltár Az Országos Levéltárban а К. k. Militär- und Civil Gouvernement für Ungarn anyagában kutattam huzamosabb ideig. Itt is a segédkönyvek alapján kezdtem el a kutatást 51 , s nagyjában — egészében ugyanaz ismétlődött meg, mint a Hadtörténelmi Levéltárban: Madách neve itt is több ízben szerepel a névmutatókban, de a hozzátartozó irat nincs, — vagy csak a legritkább esetben van meg. Ismét a társak neve jelentett fogódzót. így jutottam el a Militär- und Civil Gouvernement 1852. évi anyagában lévő 2844-es alapszámhoz, amely tulajdonképpen az úgynevezett Gerilla Akten-t tartalmazza. Ez korántsem a teljes peranyag, mégkevésbé a teljes Madáchanyag, de igen hasznosnak és értékesnek bizonyult ahhoz, hogy kiegészítése és megerősítse a korábban (a Hadtörténelmi Levéltárban) talált adatokat. Ezeket az iratokat fölöslegesnek tartom ugyanolyan részletesen ismertetni mint a korábbiakat, annál is inkább, mert nagyon sok átfedés, ismétlés lenne, így ezek közül csak a Madáchra vonatkozókat és azokat is csak egészen kivonatosan ismertetem. 1. 1852. október 15-én gróf delà Motte felterjeszti Albrecht főhercegnek Bonyhády Gyula Békés megyei elöljáró 1852. október 12. és 13-án kelt referátumát. Ugyanakkor delà Motte értesíti a nagyváradi, a pesti és a Szolnok megyei es. kir. katonai parancsnokságot, hogy a politikailag gyanús Vörös Albertet (Skrepulszky) (sic! — S. H.), Stark Mihályt (Erős), Hajnik Mártont, Szőke Antalt, Kapu Andrást szigorú és biztos őrizetbe kell venni és a pesti haditörvényszéknek átadni. Továbbá eljárás indul Madács (sic! — S. H.) Imre ellen, Rákóczy János felségáruló bújtatásáért és Lipcsey ellen, Boros felségáruló bújtatása miatt. Ha a csendőrkíséret nem elegendő, úgy katonaságot kell igénybe venni. A Julius von Bonyhády-féle levélben ezúttal is Kapu András vádlott vallomásában szerepel Madách Imre, de nem Rákóczy János vonatkozásában, hanem egy újabb felkelés szervezésével kapcsolatosan : Kapu András vádlott a ceglédi cs. kir. járás biztosa bevallja, hogy Stark Mihályt 86
