Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)
Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Politikai harcok Nógrád megyében Madách Imre részvételével 1846–48
A Szegénylegények társasága Erről az alk almi^ társaságról az Évkönyv más helyén Kerényi Ferenc szól még. Ezúttal annyiban kell kiegészíteni, amennyiben a Társaság politikai szerepvállalása hatással volt a vizsgált időszak eseményeinek alakulására. Hogy volt, az kétségtelen, csak bizonyos tények mindmáig feltáratlanok még. Nógrádban a társulat 1846-ban alakult meg. Az első híradás a Pesti Hírlap november 13-i számában olvasható róluk. Érdemes idézni a tudósítás ide vonatkozó részletét, mert elemzése azonnal több kérdés tisztázására ad lehetőséget: „Egy szegénylegény czimü egyesület létezik közöttünk. E társulat (vagy inkább czim) még új, működései még nem bírálhatók; én leginkább azon örvendek, hogy tagjai közt számos, korábbi erélyes conservativet szemlélek. Ok hihetőleg azért álltak oda, hogy érdekeinkre felügyeljenek. — Múlt augusztusi gyűlésünknek e társulat még más színezetet adni nem bírt." (A konzervatív párti tudósító csak kivételesen kapott helyet a lap hasábjain.) Kiderült tehát: — a Szegénylegények 1846 augusztusa előtt szerveződtek, hiszen az augusztusi közgyűlésen jelen voltak, de csekély eredménnyel — céljukat még nem ismerik, de a politikai jelleg nem kizárt. Egyrészt mert feltehető, a „korábbi erélyes conservativek" politikai okokból léptek be soraikba (pl. az adminisztrátori sérelem miatt), másrészt a szöveg is utal rá, már felléptek, azaz vitáztak a közgyűlésen, de még kevesen és szervezetlenek lévén, eredményt nem tudtak elérni. — tagjai között vegyesen vannak liberálisok és konzervatívok, tehát egységes politikai csoportosulásnak nem nevezhető. A források azután tovább bővítik ismereteinket. A Budapesti Híradó 1847 januárjában a nógrádi tudósító már többet árul el róluk. „Az utolsó tisztújítás óta egy párt alakult. . . . Ezen jártn ak létét senki sem tagadhatja, hiszen tagjai közül egyik maga nyilván megmondotta imígy kezdvén beszédét: Én is szegény legény vagyok ..." E „legutóbbi tisztújítás" 1846 júliusában volt, akkor a megyei tisztviselőket választották meg. Tehát^ jSzegénylegéjry Misasáí^84jl július 16. és 1846. augusztus 24. között jött létre. De milyen politikai céllal ? A Pesti Hírlap újabb száma erre is megadja a feleletet. „A tisztújításkor kielégítést nem nyertek párttá alakultak a «Szegénylegények» társaságába összehalmozva ; szabad, maradó, kormányi, színtelen elveket és a hivatalvágy meg más ezernyi remény- és vágytarka tömeget." 6 így most már a cél is világos: a választásokon megbukott jelöltek alkalmi társulattá szerveződtek, hogy közös fellépéssel a közelgő-tisztújításon sikerüljön a vármegyei hdyatalok&tjîlfoglalniuk. Ez így helyénvaló lenne, de a helyzet nem ilyen egyértelmű : mert hiszen mit keresett akkor közöttük Madách Imre, aki éppen ezen az ominózus tisztújításon lett választott megyei főbiztos ? Pedig köztük volt, hiszen Kerényi Ferenc a jelzett tanulmányban bemutatja az 184 7. január 28-i csesztvei költői verseny eredményét, a Szegénylegénydalt.De abból az is kiderül, hogy komoly, politikai kérdések is szerepelnek a szegénylegények politikai programpontjai között. Akkor hát hol az igazság ? Alighanem ebben az esetben is a középúton. (Bár jelenleg bizonyítani nem tudjuk, de elképzelhető egy országos szövetkezés is a háttérben, afféle magyar karbonarizmus : a legális fórumok kimerülése után illegális módszerek alkalmazása következik.) A Szegénylegények valóban a választásokon vereséget szenvedtekből alakultak, M
