Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy művelődési eszmény bizonyítéka

De mit látunk, ha az irodalom egészére — ezen belül elsősorban persze a tudományos művek — jelen azaz akkori állására, állapot jára tekintünk? Megkönnyíti ezt az a már említett tény, hogy a század utolsó évtizedei az összegzések időszaka volt.

18 A tudományos művek tekintetében az Egyetemi Nyomda termékeit követően, és különösen ha a magyar történeti anyagról van szó az Akadémia majd a Történelmi Társulat kiadványai jöttek számba.

19 Nagy Iván is külön listát vezetett a könyvtárában található, a Tudományos Akadémia által kiadott művekről, amelyeket mint minden Akadémia tag meg is kapott. Ezek között megtaláltuk az Évkönyveket, a Régi Magyar Nyelvemlékek, a Magyar Történelmi Tár, a Magyar Történelmi Emlékek, az Archívum Rákócziánum köteteit, az Akadémia Névkönyvét és Jegyzőkönyvét, a különböző osztályok Értesítőit. Az Akadémia Könyvkiadó Hivatala gondozásában indult meg a Magyar Könyvszemle is 1876-ban, amelynek egyik fő feladata a magyar könyvtermés, az irodalom bemutatása volt. Megalapítója és első szerkesztője Fraknói Vilmos, aki akkor a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának első őre volt, mellette Rómer Flóris és Szinnyei József is a lap első szerkesztői közé tartoztak. Sorra jelentek meg a tudományos irodalom és kiadás addigi eredményeit összefoglaló, áttekintő, bemutató és számbavevő enciklopédikus és bibliográfiai munkák.

20 Ezeket Nagy Iván beszerezte és még ma is megtalálhatók megmaradt könyvei között, ilyenek mint: — Magyar Királyi Egyetemi Nyomda termékeinek czímjegyzéke 1777—1877. (Összeállította Baloghy István, Bp. 1882.) E 272 oldalas műben valószínűleg Nagy Iván tette a „v" (= megvan a könyvtárban) jelet. — A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent munkák és folyóiratok czím- és tartalomjegyzéke 1830—1889. (Bp. 1890.) Tartalmazza a szerzők betűrendjében az önálló kiadványokat, de a tanulmányokat is és az utolsó oldalakon (468—502) szakmutató található, amelyben tudományáganként részletezve is megadták az anyagot. Ennek arányait kiszámítva értékes adalékot nyertünk a tudományos irodalom állapotáról. Legerősebb és legfejlettebb szak volt az Akadémia kiadványai között a történelem és segédtudományai (45,6%), ezt követte az irodalomtörténet és nyelvtudomány (17,3%), a természettudomány (13,2%), a jogés államtudomány (9,0%)... és a legvégén a nevelés és oktatástan (0,6%). Viszonyítva ezt Nagy Iván könyvtárának hasonlóan részletezett adataihoz megállapíthatjuk újólag, hogy a történelem nála is a kiemelkedő csoport (51,7%), ezt követi a jog- és államtudomány (15,5%), majd az irodalom és nyelvtudomány (9,5%), és a földrajz- népisme (9,5%), végül a természetes a technikai jellegű tudományok. (Lásd a 4. mellékletet!) — Szinnyei József: Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma. 1. kötet 1778—1873. (Bp. 1874.) 2. kötet Hírlapok 1731—1880. (Bp. 1885.) — Fontos eredményei a korabeli könyvészeti irodalomnak Szinnyei ezen munkái, hisz a 19. század utolsó harmadában a hírlapok és folyóiratok rohamos megszaporodásával az, hogy „Kik és mit írtak ezen vagy azon tárgyról? Erről csak kétes és homályos sejtelmet nyerhetünk, ha hírlapjaink tartalmát egybegyűjtve nem birjuk."

21 Az egyre differenciálódó történeti irodalom eredményeinek tudományos 216