Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy művelődési eszmény bizonyítéka
értékesítését kívánták segíteni ezek a 21796 ül. 28283 címet tartalmazó kötetek, amelyekből az egyes szakágak arányait figyelembe véve a történeti irodalom belső arányaira is következtetni lehet. Vizsgálatunk szempontjából kiemelendő ebből az ún. művelődéstörténeti csoport jelentősége, amiből kiderül, hogy az általános kérdések (mint civilizáció és kultúra) mellé az életmód és szokások, az alkotmány és közigazgatás, a had- és pénzügy, a közgazdászat, a társulatok és egyletek, a szellemi műveltség, az ősvallás és babona témákkal — azaz lényegében a társadalomtudományi és a kultúrával foglalkozó cikkeket sorolták. Mindkét kötetben megtaláltuk Nagy Iván jelöléseit bizonyos, a történetírói munkájához szükséges csoportnál (pl. az okleveleknél), és még három ceruzával írt címmel ki is egészítette a hírlapok felsorolását: Magyar Politika, Ellenőr, Egyetértés. A folyóiratok és hírlapok számának megnövekedése mögött természetesen egy új — az 50-es években kialakuló — olvasóközönség igényei álltak. 22 Ez a közönség újságolvasó közönség, hisz elsősorban gyorsan és több irányban tájékozódni akart, és ezt az igényét a sajtó, mint tájékoztató eszköz könnyen és gyorsan kielégítette. De szüksége volt a megnövekedett számú hírlapok és folyóiratok ismeretére azoknak is, akiket a tájékozódáson túl más szándék, a művelődés vagy a tudományos felhasználás, hasznosítás szempontjai is vezettek. — Elkészült (és Nagy Iván megmaradt könyvei között még jelenleg is megtalálható) Szalády Antal: A magyar hírlap- irodalom statisztikája 1780—1880. (Bp. 1884.) Ebben 1461 magyar napilapot és folyóiratot a legfontosabb adataiknak ismertetésével és szakmeghatározással találtunk meg. Ez alkalmassá tette arra e könyvet, hogy segítségével adjuk meg Nagy Iván folyóiratainak és hírlapjainak jellemzőit. A leíró részt száz év magyar sajtóanyagának szakmegoszlása zárja le. Hasonlóan csoportosítva Nagy Iván hírlapjait és folyóiratait, összesen 76 félét, szembetűnő könyvtárában a szépirodalmi és divat (ami gyakran ismeretterjesztőt is takar), és a vegyes tartalmú (ezek általában a tudományok több ágával foglalkozó, gyűjteményes) lapok magas száma. Ez utóbbi enciklopédikus jellegű lapokból tájékozódhatott tehát azokról a speciális szakterületekről is, amelyeknek egyre szaporodó folyóiratait nem tartotta szükségesnek beszerezni saját gyűjteményébe. (Lásd az 5. mellékletet!) Nagy Iván folyóirat- és hírlapgyűjteményét időrendben átnézve végigkövethető ezen a magyar sajtó egész története: kialakulásától a különféle jellegű és témájú lapok sokféleségének megjelenéséig. 23 (Lásd a 6. mellékletet!) A korai magyar sajtóanyag gyűjtése általában is jellemző e történetírói csoport tagjaira, erős sajtótörténeti érdeklődésre vall. Nagy Iván könyvtárában 8 lapot találtunk a 18. század végéről, a magyar sajtó első eredményeit: — Az első magyar nyelvű újságot: a Magyar Hírmondót, amely a politikai hírek mellett tudományos és irodalmi anyag közlésére is törekedett, hisz fő célja a közönségszervezés volt. — Az első, kifejezetten már a politikának szentelt hírlapunkat, mely a párizsi eseményekről is tájékoztatta olvasóit: A Magyar Kurírt. — Az első irodalmi — kritikai folyóiratunkat, a Baróti Szabó Dávid, Batsányi János (kinek „A franciaországi változásokra" című híres köl217
