Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében

konvencióba. Sauer tehát az adó megfizetését megtagadta, a legények pedig „csupa lehetetlenségből nem fizettek mint Conventionáltak". A legérdekesebb adat számunkra az, hogy a huta alapítója Sauer Pál és nem Ferenc volt, mint ahogy ezt egy másik forrásunk közölte. Sauer Pál még 1827. május 1-én, majd halála után fia Ferenc 1828. szeptember 5-én a Bécsben lakó Zichy Istvánnal megegyezett a huta ügyében. Ezek után 1832-ben Szabó Ferenc szolgabíró a következőket jelentette: „kimenvén a Helly Színére Bzovai Üveg Huttába, és Szauer Ferencz, azon Hutta Administrator át s az ott dolgozó legényeket Szoros Kérdőre vettem." Tette ezt abból a célból, hogy megtudja, van-e olyan vagyonuk, mely adó alá tartozna. Sauer és legényei azt vallották, hogy az uradalomtól az adminisztrátornak 18 szarvasmarha és 30 sertés, a legényeknek és cselédeknek egy tehén tartására és legeltetésére van engedély. „Egyéb vagyonuk nincsen mely adó alá tartozna" írta végül a szolgabíró.

69 Az 1828-as összeírásban a telep lakossága a szomszédságában lévő üveghutában kereste meg a kenyerét. Az összeírás 31 családfőt sorolt fel.

70 1847-ben járta be a bzovai hutát Tóth Mihály, s adott róla kimerítő ismertetést. A gyár még ekkor is a Sauer testvérek tulajdonában volt. Az uradalom évenként erdőrészeket jelölt ki számukra, ahonnan a gyár tűzifa szükségletét beszerezhetik. Kötelesek voltak azonban az irtást fenyőfával betelepíteni. A gyáros ezen kívül haszonbért fizetett a gyárhelyért, fáért s a kevés irtásföldéirt. Sauer Ferenc két kemencéjénél olvasztó, törő, őrlő, és szalajkafőző „gépeknél" 200 embert foglalkoztatott. A nagy számba valószínűleg a hutánál dolgozó egyéb munkásokat is beleszámolták, akik az előkészítő munkával, illetve szállítással foglalkoztak. A munkások már bérmunkások voltak, bérüket készpénzben kapták. A gyáros, „a gyárművesek népsége külön gyarmatot képez, s hogy ezeknek városra ne kelljen szorulniok, élelemczikkekért — levonva havifizetésükből — ellátja őket liszt és kennyérrel, zsiradékkal és főzelékkel, borral és pálinkával." Sauer épített a telepen mészárszéket, kocsmát, malmot, ahol a gyár deszkaszükségletét is fürészelték. De volt kovácsműhely, a legényeknek lakóház, valamint raktárépületek. Az uradalom 1000 v. forintnyi segélyt is adott Sauernek lakása építéséhez. A haszonbéri szerződés értelmében a még hátralévő 5 év elteltével a lakást kivéve, a huta és minden épülete „szabad rendelkezés alá esendeznek vissza". Tóth Mihály megkísérelte a gyár vagyoni helyzetét is felmérni, ugyanis a kereskedelmi tőke részvétele a termelésben, a termékelőállítás állandó szinten tartását és folyamatosságát biztosította. Sauer minden pesti vásárom részt vett, és 20—25 000 v. forintnyi árut értékesített, ezért a gyár évi forgótőkéje mintegy 110 000 v. forint lehetett. Az épületekben és berendezésekben nyugvó alaptőkéjét is hozzászámítva, a gyár értéke megközelítően 200 000 v. forint volt. Fényes Elek a gyár termeléséről hasonlóan nyilatkozott amikor közölte, hogy 6000 q különféle üveget készítenek évente, 125 000 forint értékben. A pesti vásárokból kiindulva a bzovai huta évenkénti késztermékeinek ára megközelítette a 1000 00 forintot. A hazai üveggyártás és a nógrádi üvegipar történetében ez a huta már a gyáripari jellegű termelést képviselte. A bérmunkások alkalmazása, a kereskedelmi tőke nagyarányú részvétele a termelésben a legmagasabb szintű termékelőállításhoz vezetett. A gépek, zúzdák használatával szemben a termékelőállítást továbbra is manufakturális munkafolyamatok alkalmazása jelentette. A köszörülő és metsző műhely alkalmazása — a kristálystílus bevezetése a 67