Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében

termelésbe — a korábbi üveghutákkal szemben jelentősebb jövedelmet, nagyobb bevételt biztosított. A gyár termékeit külföldre is szállították, így Pestről a Belgrád környéki törökök közvetítésével hajóval Konstantinápolyba. A magas bevételt látva az uradalom a hátralévő öt évre felemelte a bérleti díjat, és az új szerződés értelmében a régi 4000 forint helyett 9000 forintot kellett már Sauernek fizetnie. Ebből is látható, hogy a „gyárüzlet" legnagyobb gátlója maga az uradalom volt. A technológiai fejlettséggel szemben a bzovai üzem hátrányos helyzetének oka, a modern gyáripari szint elérésének akadálya többek között az volt, hogy a fő közlekedési útvonalaktól távol üzemelt. A szállítási költségek megnövelték a termékek árát és csökkentették azok versenyképességét a kereskedelemben. A huta építésével egyidőben az uradalom csináltatott ugyan „egy majdnem járhatatlan utat," amely felvezetett a hegytetőre ahol az üveggyár állt, de az országúttól, amely keskeny és rossz, másfél óra ide az út. A megrakott szekerek még lefelé csak lejönnek, de „megakadályoz, szinte minden más közlekedést."

71 Fényes Elek 1851-ben Bzovát pusztaként említi: „az egész puszta képez egy mély magas, sziklás hegyeken lévő, erdőkkel körülkerített völgyet, ahol hellyel a hegyek oldalaiban irtott szántóföldek, s a völgyben termékeny rétek láthatók." A telep két részből állt, úgymint: Alsó és Felső-Bzova. Felső Bzován épült Sauer Ferenc üveggyára. A gyárat jól felszerelt üzemnek írja le, hiszen megemlíti: fűrészmalmát, üvegköszörülő műhelyét, lakatos, asztalos, kovács műhelyét, kvarctörő malmát, kvarcégető kemencéjét. A tulajdonos házával szemben állt a gyár két kemencéje. A harmadik kemence Látka pusztán volt. Fényes szerint „az említett üveggyár egy a legjelesebbek közül hazánkban."

72 A hivatalos statisztikai felvétel 1856-ban már ismerteti a gyár kemencéinek nagyságát is: „Neu Bzova 2 kemence 12 tégely". Pesty Frigyes helységnévtára szerint 1865-ban Divény-Oroszihoz tartozott a két puszta, „ezen puszták azért figyelembe méltók, mivel már rég ólta Üveg Gyárak léteznek és még mai napig haszonvételben vannak."

73 1868-ban változás következett be a bérlők személyében, ugyanis a Hámor nevű üveggyár mellett 30 évi időtartamra az Első Magyar Üveggyár Rt (Pfáhn, Daniek és Bóth cég) bérbe vette Felső-Bzovát is. 1873-ból származó adatok szerint Alsó-Bzován Kuchinka Lipótnak üzemelt a gyára, igaz csak egy kemencével. Terméke: krétaüveg, zöld üveg és táblaüveg volt. Felső-Bzován az EMÜ Rt. gyára üzemét 1873-ban beszüntette. Látkán a Zönke Cornél féle cég gyára üzemelt, egy kemencéjében kizárólag táblaüveget gyártottak. Az 1873-al kezdődő túltermelési válság vetett véget Bzován is az üvegiparban meginduló fejlődésnek. A válságon túl az erdők felhasználása — mivel valamennyi üveghuta fatüzeléses volt — mellett, a fa árának drágulása, valamint a közlekedési hálózat elégtelensége miatt országosan is az üveghuták számában csökkenést váltott ki. 1873-ban megszűnt Felső-Bzova üveggyára, 1894-ben az Alsó-Bzován lévő Kuchinka féle gyár, s végül tűzifa hiány miatt, az egy közönséges és egy nyújtókemencével felszerelt és vizierőre berendezett, 75 éve üzemelő Látka üveggyára is, a Kossuch cég kezelésében.

74 68