Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében
A birtokosok a számukra másként nem értékesíthető erdőségek kiirtása révén szántóföldekhez, vagy legelőkhöz, a hutába költözők egy részének földhöz juttatásával jobbágyi munkaerőhöz jutottak. A bérleti díj összegének fokozatos emelése bizonyítéka annak, hogy a földesurak a vállalkozók emelkedő hasznából való egyre nagyobb részesedésre törekedtek. 59 Bizonytalanná tette a befektetéseket egy-egy üzem bővítésénél a földesúr részéről az elsőrendű nyersanyag, az erdőből kitermelhető fa mennyiségének korlátozása. Főleg a 19. sz. elején találunk arra tölbb adatot, hogy a tervszerű erdőgazdálkodás képviselői, az uradalmi erdészetek vezetői, egyre jobban tiltakoznak a gátlástalan irtások ellen. Sorra bizonyítják, hogy a bérleti összeg adta haszon már nincs arányban az erdőkben okozott károkkal. 60 A bérleti idő letelte után a bérlő csak az épületek anyagára és a benne lévő felszerelésre tarthatott igényt, de ha jónak látta, az uradalom megvásárolhatta a hutaépületeket és a berendezési tárgyakat is. A bérleti feltételek súlyossága ellenére az üveghuta telepítése szerencsés vállalkozásnak bizonyult Bzován, hiszen 1769. június 14-től bérlője lett a Trhoviszko Hrusnák pusztának, és a később ott létesült hutának Hubka Bemard „huta árendás". A család 44 éven keresztül bérelte a műhelyt, míg végül 1812-ben a „törvényes contr actus ellenére őt az uradalom tisztjei háborgatták. .."• Ennek során a Hubka által további építkezésre kivágott fákat az uradalom lefoglalta. A törvényes eszközök igénylésére azért volt szükség, mert az ifjabb Hubkának az apja által készített „szerzemények elvesztése miatt" nagy kára származott, de ennek ellenére is szeretne megegyezni az uradalommal, hiszen a törvény őt jogaiba visszahelyezte a bérleti időre, annak ellenére is, hogy az nem biztosította a szükséges famennyiséget, a bérelt földek megmunkálásában pedig erőszakosan megakadályozta. Hubka felkereste Zichy Miklóst a seniort is, de a gróf nemcsak a hutát nem akarta fenntartani, de még a benne lévő épületeket és egyéb berendezéseket sem akarta kifizetni. Az ominózus birtokháiborítás a következőképpen zajlott le; az eseményeket a bíróság előtt Friedrich János, Halamitsek Ferenc, Horátsek János, Dima József és Kindel József hutai lakosok elevenítették fel számunkra is. 1812. április 9-én Hubka szántáshoz készülődött, de a földjét a tiszttartó kb. 40 jobbággyal földúlatta. Április 28-án az uradalom felbecsülte a hutához tartozó épületeket, s ezzel egyidőben megtiltotta a hutának és tartozékainak használatát. A hutás erre nem hallgatott, mire húsz emberrel a szántóit letapostatták. (A perben lehajtásról beszéltek, valószínűleg állatokkal végezték el a műveletet.) Oravecz György 70 éves zsellér szerint április elején az uradalom egy szabadosa megtiltotta azoknak a zselléreknek az ölfa vágását, akik Hubkának dolgoztak. A hutás szerint a jogsértés nyomán a következő károk származtak: az üvegkészítés megakadályozása miatt 1813 áprilisáig 2500 forint; (Mivel 1812 áprilisától nem dolgozott a huta és kb. 200—250 munkanapot számolva ez az összeg megfelel a huta termelési értékének. Ha levonjuk az árenda 250 forintját marad 2250 forint. Ebből még le kell vonni a legények bérét, segédanyagok és munkaeszközök beszerzésének árát, hogy megkaphassuk a huta nyereségét. Ez az összeg nem lehet több, mit 1000—1500 forint). A 76 kilás föld után, melyet 3 magjával mértek fel 228 kila terméssel számolva, annak elmaradása miatt 159,24 forint a kár; a rétek használatának eltiltása miatt 79 kaszálót 10 forintjával számolva a kár 790 forint; veszteségek, 63
