Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében
mivel haszna nem volt 50 forint. Az összes kára tehát elérte a 3499,24 forintot. A perlekedő felek végül a törvény közbelépésével 1813. július 12-én megegyeztek. Hubka a pusztában lévő minden épületét, az üvegkészítéshez szükges anyagot, szerszámokat, a huta körül bérelt földeket, réteket visszaadta az uradalomnak. Ezért az uradalomtól kapott 7000 forintot, valamint 3000 forintot váltócédulában, amit háromhónapi felmondás után vehetett fel az uradalomtól. Az üveghuta embereinek a szállást, tűzifaszedést Sz. Mihály napjáig engedélyezték. Besztercebányára történő eltávozásukkor 14 négyökrös szekeret kapnak ingóságaik szállításához. Az őszi vetést Hubka saját költségén betakaríthatja, de a szénát majd a bérelt rétekről az uradalom fogja számára learatni. A hutánál dolgozó emberek adósságát az uradalom segítségével Hubka még rendezhette. Ezzel az uradalom végleg felmondta a bérletet. Hubka Bernát által oly sérelmes felmérés, most számunkra lehetővé teszi a bzovai telep leírását. A telep kialakítása itt is, akárcsak másutt az országban úgy történt, hogy a hutaműhely és hutásmester háza a középpontban állt. Ezeket az alapépületeket a munkások által épített lakóházak követték, amelyekből később a hutatelepülés kialakult. Alsó-Bzován tehát felépült a törőmalom (a kvarckő zúzására), gabonamalom, a kocsis lakóháza, valamint a szalajkás (hamuzsírfőző) és táblás legény háza (üvegtábla készítő). A lakóházak mellett istálló épült. Az üveget égető kemence (olvasztó kemence) körül műhely, deszka kamrák, valamint az üveget metsző mester háza volt. Az üvegmetsző megléte azt is jelenti, hogy a kristály stílus bevezetése a termelésbe magasabb technikai színvonalat, a korábbi üveghutákkal szemben jelentősebb jövedelmet, nagyobb bevételt biztosított. A megyei üveggyártás történetében tehát Divényben és Bzován jelentkezett először a metszett üvegkészítés. A telepen a felsoroltakon kívül volt még pajta, sertésól, kocsiszín, és egyéb kisebb épület. Az út mentén lévő épületben a legények (üvegmunkások, üvegkészítők) laktak. Ez az épület 8 szobás volt, ugyanannyi kamrával. Hubkának Szkálnyikban is volt lakása pajtával és istállóval. Az új épületét is itt akarta felépíteni. 61 A bzovai huta (Alsó-Bzova) bezárását követően az üveggyártás nem szűnt meg a birtokon, hiszen bzova pusztán a források két üveggyárat tartanak számon. A pontosítás miatt nézzük meg a korabeli térképek adatait. Az első katonai felmérés lapján (Collo. XV. Sect. 11.) Stara huta mellett feltűnik már Bzova neve is. „Devener Glas Hütten" azaz Divényi üveghuták alatt jelölve Alsó-Bzováról van szó, Pilától (Fűrész) 1 óra járásra. Az 1782-es Geographische Charte des Pester-Bezirk.. . lapján Fürész településtől ÉK-re jelölik a Detvaner Glashütten-Bzova települést. Az 1785-ben kiadott Magyarország térképén Stara-Hutta mellett a Bzova patak partján jelölik a GlashütteBzovát. A Ferenc császár féle felmérés (II. Katonai felmérés) lapjain (Coll. XXXV. Sect. 41.) amelyet Nógrádról 1840 és 1855 között készítettek látható Dolna Bzova (Alsó-Bzova) valamint Нота Bzova-Glashütte. A felmérés egy másik lapján (Coll. XXXIV. Sect. 40.) található Látka-Glashütte. Ennek a hutának a neve később ismét feltűnik Bzova hutával kapcsolatban. Algöver János a divényi uradalom mérnöke 1812-ben elkészítette „Mappa Geometriea Exhibeus Planum Praedii Bzova" című térképét. Ezen is két üveghutát találunk. Az egyik Divény-Oroszi határa mellett, a Zsigmondka patak 64
