Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Salgótarján várossá nyilvánításának 60. évfordulója alkalmából rendezett konferencián elhangzott előadások - Sára János: A város gazdasági életének alakulása 1944-től 1980-ig

VIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 1982. A város gazdasági életének alakulása 1944-től 1980-ig Sára János Egy viszonylag rövid előadásban nem könnyű a város gazdasági életének történetéből egy olyan jelentős nagy korszakot bemutatni, mint amelyet az 1944-től napjainkig eltelt több mint három és fél évtized jelent. Ez az idő nemcsak az évek számai alapján hosszú. Szinte korlátlan lehetőséget, horizontot jelent az értékelés számára azért is, mert egy világ változott meg ez idő alatt, a város gazdasági életének minden területén. A mély kapitalista, sőt fasiszta jelleget magán viselő kizsákmányoló magántulajdonon alapuló gazdaságot váltotta fel a szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának kiépítése Salgótarján termelő üzemeiben, a városépítésben, a lakosság infrastrukturális, kommunális ellátásában. S azt is tudjuk, hogy ez az átalakulás, az új megszületése, izmosodása nem volt feszültségmentes. Nemcsak az évtizedek, hanem a mindennapok gazdasági harcának minden eleme is egy-egy kimeríthetelen tapasztalat-tárat nyújt a szocializmust építő ma emberének, a jövő generációjának is. Az előadás keretén belül ebből szeretnék az én tapasztalataim közül néhányat átadni. Salgótarjánnak, a jelentéktelen kis jobbágy településnek várossá válásában a szén játszotta a meghatározó szerepet. Ezért igazságtalanok lennénk, ha elsőnek nem a nógrádi, salgótarjáni szénbányászatról szólnánk. A várossá nyilvánítás idején a nógrádi szénbányászat Salgótarjánra és közvetlen környezetére koncentrálódott. Az ellenforradalmi korszak uralomra jutásakor kialakult nemzetközi gazdasági helyzet, az 1929—33-as nagy gazdasági világválság importkorlátozó hatása, majd a II. világháborúba való belépés, az időszakonként visszatérő keresletcsökkenés ellenére döntően konjunktúrát teremtett a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaságnak. Ez a kapitalista vállalkozás foglalkoztatta a két világháború között a város munkaképes lakosságának közel egyötödét.A bánya működésére a kapitalista rablógazdálkodás nyomta rá bélyegét. Az extenzív kizsákmányolás érvényesült minden területen. S mindez együtt járt azzal, hogy a szénbányák tulajdonosainak szűk csoportja vajmi keveset törődött a város fejlődésével, lakosainak életkörülményeivel. A Salgótarjáni Városi Tanács, a TIT megyei szervezete, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága a várossá nyilvánítás 60. évfordulója alkalmából 1982. február 18-án emlékülést rendezett. Ezen elsősorban a város legújabbkori történetével foglalkozó előadások hangzottak el, amelyet most közreadunk. 357