Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Közlemények - Rejtő István: Mikszáth Kálmán és Selmecbánya

is megpróbálkozott előbbeni csínnyének végre hajtásával; most Folkusházy Sándor dolgozatát javította át, amiért a kör őt harmadízben megrótta, midőn azonban ezenfelül a kört még sértegetni is kezdte, kirekesztették (Január 20. 1866). A jegyző könyv nagyon is megrovólag szól róla, midőn azt mondja, hogy 'ha csak tekintetbe vesszük azon számtalan esetet, mely e körben már néhány [szókimaradás] óta adta magát elő, ha mondom .mindezekről leemeljük a multak sötét fátyolát, ott ragyog neve mint a tény orgazdájáé, s mint tényezője e körben előfordult legtöbb visszaélésnek'. Hogy mily munkás tagot vesztett el a kör benne, láthatjuk, ha tekintetbe vesszük azon működést, melyet három éven e körben kifejtett, A körnek azonban, minthogy, belső békéje előbbre való volt, végre kellett hajtania, habár fájó szívvel is azon szigorú ítéletet; fájó szívvel mert egy lelket vesztett el, oly lelket, akinek művei példákkal állhattak a tagok előtt. Ezen tagok között Hlavatsek tanár úr is ott volt. 1864/65-ben mint V. osztálybeli tanuló iratkozott be először. Működése azonban csak 65/66-ban kezdődik, a mikor 'Egy bajnok végszavai' ez. költeményével lépett fel, mely azonban, mint első kísérlet, nem volt sikerült. Sikerültebb bírálata, melyet Melna Gyula 'Egy elszánt ugrás' ez. humorisztikus rajza felett tartott. Ekkor ugyanis 'jól megfelelt tisztének'. Még mielőtt Mikszáth működéséről nyújtanék egy kis képet, pár szóval megemlítem azon állapotokat, melyekbe a kör a belviszálykodások folytán sülyedt. Lábra kapott ezen korban a pártoskodás, mely minden békés intézkedések elfojtója. A pártoskodás előidézője a Timko és Mikszáth féle belső megrázódtatások. Ezen pártoskodás már régi elnököktől, Sólcz Vilmostól is elidegenítette a kört, aki csak oly feltétel mellett volt hajlandó elfogadni az elnöki széket ha felhagynak azon rút úgy szólva már szokásról. Mert belátta, hogy hova vezet az azt út; azt pedig nem akarta, hogy a kör, melynek már oly szép múltja van ily alacsony ok miatt megszűnjék." Pesthy István dolgozatában ezt követően külön fejezetet szentelt Mikszáth önképzőköri tevékenységének. Most ennek szövege következik ugyancsak betűhíven : „Mikszáth Kálmán működése Körünk büszkén mondhatja el, hogy Mikszáth is tagja volt, hogy reá is nagy hatással volt e kis kör. Itt kezdték műveit pallérozni, az esetleges hibákat javítgatni, mely bizonyára nagy befolyással volt a későbbi híres író szép stylusára. Nagy fájdalmat okozott azonban a körnek, nem tekinthet vissza ő reá annélkül, hogy bűnei szembe ne tűnnének. Nem feledtetheti el azokat azon példátlan szorgalom sem, melyet a munkálkodás terén fejtett ki. Három évig volt tagja a körnek és pedig két évig mint VII. osztálybeli, egyig mint VIII. osztálybeli. Ezen három év alatt számos dolgozatában mutatta meg fényes tehetségeit úgy, hogy a kör akkori elnöke, Solcz Vilmos így nyilatkozott róla: 'ha Mikszáth így fog fejlődni, kitűnő beszély író lesz belőle'. Az első műve, mellyel a kölrben fellépett 'Egy fogoly levele' ez. költeménye volt (1863. okt. 24.) melyről bírálója véleménye ez: 'a munka az epistolához közelít és sikerült is némileg, amennyiben didacticus eszmékkel szépen telve van. Csak dal szerű külalakjában tér el az epistolától'. 1864. febr. 3-án saját munkáját és pedig 'Gyula vezér' ez. balladáját szavalta el. Szeptember 24. 'Képzeletem 348